A vidék csaknem ezer éve lakott, az Árpád korban épült ősi templomának alapjait megtalálták a régészek. Egyik darabját elvitték megáldatni II. János Pál pápával a Vatikánba. A mészkődarab most bent áll a 1995-ben épült, modern, kör alakú templomban, amit Török Ferenc Kossuth-, és Ybl díjas építész tervezett.

A község életének legszínesebb helyszíne a közösségi házként is működő Szarka Mihály kúria. A falu szülötte Arany János tanártársa volt Nagykőrösön. Háza most múzeum, helytörténeti kiállítás is van benne, de nemcsak a házigazda bútorait, berendezési tárgyait tekinthetjük meg, hanem korabeli mezőgazdasági szerszámokat, a régi falusi élet használati tárgyait is. A kúria egyben szabadidő- és művelődési központ, itt működik a helyi népdalkör és a református gyülekezet imaterme is. A közösségi tér nyáron átkerül a hatalmas udvarra, a Lecsófesztiválon és a szüreti mulatságon begyújtanak a kemencékbe, a bográcsok alá, és a szabadtéri színpadon egymást váltják a szereplők. Ezekre a rendezvényekre az ország minden pontjáról érkeznek vendégek, a legtöbben Tokajból.

A legújabb, már csaknem kész projekt az erdei iskola. Az 1880-ban épült tanyasi iskolát az önkormányzat uniós támogatással átalakította nyári gyerektáborrá, ami télen vadászok szálláshelyéül szolgál. A vadászatnak is nagy hagyományai vannak errefelé. Két, valódi, mongol mintájú jurtát is építettek az udvaron, az egyikben gyerekek szállása lesz, a másikban trófeatermet rendeztek be az erdei iskola programjához kapcsolódóan. Az erdei iskola mellett mesterséges horgásztavat alakítottak ki – ez is a biológiai ismeretek gyarapítását szolgálja majd. A tervek között tanösvény kiépítése is szerepel.

Kis Miklós polgármester büszkén mesél az eddig elért eredményekről és a terveikről is. A mini ipartelepen már áll egy internettel is ellátott inkubátor ház, nemrégiben beköltözött az első vállalkozó. Büszkék arra, hogy öt tanyán pályázati pénzből napelemeket tudtak elhelyezni, megtörtént a szennyvízberuházás, a gázbevezetés. Tervezik egy gyorsfagyasztó építését a helyben termett gyümölcsök és zöldségek számára. A homokháton fekvő település határában – a gyenge adottságú talaj ellenére – ugyanis kiterjedt mezőgazdasági termelés folyik. A legjobban a földieper terem, fóliával védve, bakhátas műveléssel, csöpögtető öntözéssel szép termést ad. Pálinkát is főznek belőle, mint ahogy az itt termő birsből is. Természetesen szőlőt is termesztenek, amiből bor készül. A homoki bor nem hasonlítható össze a vulkanikus talajon termő csúcsborokkal, itt könnyű alföldi borokat állítanak elő. Füle Dénes, a Füle Családi Borászat tulajdonosa „feltörekvő” borászatként jellemzi gazdaságát. Hagyományos fajtájuk a Kövi dinka, de terem még a birtokon rajnai rizling, cserszegi fűszeres, zweigelt és a magyar nemesítésű Kunleány is. Nem törekednek „nagy borok” előállítására, közepes árfekvésű, közép kategóriájú borokat készítenek. Terveik között szerepel Kövi dinkából, széndioxid rátöltéssel, prosecco jellegű bor gyártása is. Borkóstoló helyet is kialakítottak, ahol 40 fős csoportot is tudnak fogadni.

Nyársapátnak megvannak a maga gasztronómiai hagyományai is, a helyben termő gyümölcsökből lekvárt főznek, a tejet gomolya jellegű sajtnak dolgozzák fel, többféle ízesítéssel. Helyi különlegesség a sós kalács, a rétegek közé sajtot morzsolnak, úgy hajtogatják a kelt tésztát, majd feltekerik és rúdban megsütik. A lecsófesztiválra alkották meg helyi asszonyok a lecsós rétest, kapros tejföl öntettel. A hagyományokat most teremtik egy sok évszázados tradíciókkal nem rendelkező fiatal, vendégváró és a vendégeket szerető településen.

Kép és szöveg: Piros Christa