Lassan a kézműves jelzőt ráaggatják olyan fagylaltokra is, amelyek tele vannak adalékokkal, segédanyagokkal, vegyi anyagokkal. Pedig félóra sem kell egy tégely elkészítéséhez – ebből kaptak ízelítőt szakújságírók a kedd délelőtti műhelybemutatón.

 Egy látszólag telített piacon is lehet élénk sikert elérni, a minőség ugyanis a legtöbb esetben diadalt arat. A Levendula kézműves fagylaltok két világlátott márkatulajdonosa, Szalay Péter és Brunner Zsolt kedden háromféle fagylaltot készített el a meghívottak szeme láttára. Nem volt benne se aroma, se festék, se tartósító, se citrompótló, se vödrös por, csak természetes alapanyag.

A bazsalikomos citromban természetesen valódi citrom van – abból is csak a syracusai az igazi, vallják a tulajdonosok – egészen friss bazsalikom (a többnapos már nem jó, mert nem adja ki a citromfagylalt világoszöld árnyalatát) cukor és ásványvíz. Ennyi. Jöhet a kézi turmixgép és profi fagylaltkészítő gép – 15 perc se telt bele és máris meg lehetett kóstolni a   friss „jeges nyalatot”, majd hamarosan az epres-gyömbérest és a mentás málnást is.

A Székely Bertalan utcai műhelyből pár perc alatt az üzletekbe szállítják a készárut, amely másnap el is fogy.Sajnos Magyarországon csupán néhány hónapra korlátozódik a fagylalt iránti érdeklődés – ez nem jellemző az északi országokra: Svédországban és Oroszországban egész évben népszerű ez a hideg édesség.

Érdekes módon, a cukrászdákban a kézműves metódussal készített fagylaltok alig drágábbak, mint a csupa félkész anyagból-porból gyártottak. A vevő meg nem lát bele természetesen a gyártási folyamatokba. Többen felvetették: a torta- és sütemény látványműhelyek után jó lenne bevezetni a fagylaltkészítő látványműhelyek gyakorlatát is.

Elek Lenke