napja 
 

Nem Bill Gates áll a koronavírus mögött (Egészség - Egészség)
Egy biotech kutatóintézet vezetője a koronavírusról
Nem Bill Gates áll a koronavírus mögött

Összeesküvés elméletek szerint a vírust tudatosan szabadították a lakosságra, és  minden bizonnyal a Bill Gates által pár éve támogatott biotech cég hamarosan elkészül, vagy már készen is áll egy vakcinával, ami sok tízmillió vagy akár százmillió emberen használva mega üzletet jelent. Jakabovics Tibor, kutató, vegyész, egy biotechnológiai kutatóintézet tulajdonosa szerint ez elképzelhetetlen. Szerinte hamarosan Magyarországon is megjelenik a vírus, és a koronavírus halálozási rátája 25-szöröse az influenzáénak. Az egyes embernek fel kell készülnie sok ehhez hasonló helyzetre, mégpedig öngondoskodással.

- Ön szakértője a járványos megbetegedéseknek? Azt gondolja, hogy a hivatalos tájékoztatás, illetve a sajtóban megszólaló szakemberektől, pl. virológusoktól kapott információ nem megbízható? Vagy csak az ellentmondásos, kattintásvadász állításokban szeretne "rendet tenni"?

- Nem, nem vagyok szakértő, bár az átlagembernél azért egy fokkal jobban kiismerem magam a területen. Kutatóként olyan kérdésekkel is foglalkozom hosszú évek óta, amelyeknek számos élettani vonatkozásuk van, szem előtt kell tartanom az emberi szervezet működésének alapvető elveit. Az a több szakembert foglalkoztató kutatóintézet, amelyet én hoztam létre, folytat orvosbiológiai, biotechnológiai vonatkozású vizsgálódásokat is. Az átlagember ezer forrásból hall híreket, tényszerűeket és megtévesztőket egyaránt. A járvány médiaszenzációja közepette könnyen elvész az a néhány gyakorlati teendő, amit valóban minden egyes embernek értenie és tennie kellene. 

- Az ön szaktudása/tapasztalatai hogyan alkalmazhatóak a koronavírus és kísérőjelenségei megértésében, kezelésében?

- Az a kutatóintézet, melyet magam alapítottam és néhány éve sikeresen működtetek, elsősorban sejtélettani, orvosbiológiai kérdésekkel foglalkozik. Nagyszerű eredményeink vannak az emberi biológia energiát transzferáló rendszereinek vizsgálatában, a mitokondriális biogenezist befolyásoló tényezők megismerésében. Sok olyan alapismeret van a birtokunkban, amely segít az emberi test működését determináló esetleges támadások hatásainak megértésében, mint amit a COVID-19 produkál éppen.

- Egyes cikkek szerint Ön nem tartja elégségesnek azokat a járványügyi intézkedéseket, amelyek világszerte történnek.

- Így van, ezért is tartom fontosnak, hogy nagyon világosan érthető legyen: nem elégséges, ami védekezésként történik, és a megoldás nem ott van, ahol éppen keressük.

- A sajtóban az olvasható, hogy a vírus mortalitása egy átlagos influenzajárványéhoz hasonlítható. Akkor miért ez a nagy pánik?

- A vírus sokkal veszélyesebb, mint amilyennek gondoljuk. A hosszú lappangási idő és a hosszabb lefolyású tüdőgyulladásos állapotok miatt sok további halálesettel kell számolni, a megbetegedett, egy ideig stabilan tartott betegek mortalitási statisztikája is elszomorító. Nem igaz az, hogy az elhalálozási adatok hasonlóak az influenzáéhoz. A halálozási ráta 25x akkora, mint az influenzáé: a COVID-19 vírusfertőzés 1000 emberből 25-öt öl meg, az influenza pedig 1-et.

- Ha a vírus elterjed, elképzelhető, hogy akár minden évben lesz COVID-19 járvány? Ön szerint ez is a hétköznapi betegségek egyikévé válhat, ami ellen majd - jó esetben - védőoltást kapunk?

- Sokféle úton, akár az eredeti közvetítő hordozótól induló újabb fertőzési lánccal, mutációk megjelenésével is kezdődhet a következő járvány. Az igazi megoldás hosszú távon a megfelelő átoltottság a már ismert vírusra, és a szigorú, jól kidolgozott és begyakorolt anti-pandémiás protokollok működtetése.

- Ön szerint mennyire stabil a vírus, mennyire fog mutálódni, és mi az esélye annak, hogy valamelyik mutáció a mostaninál lényegesen veszélyesebb legyen?

- Ez a koronavírus-változat új, eddig ismeretlen vírusnak tűnik. Genomja pozitív egyszálú ssRNA, és mint ilyen, meglehetősen hajlamos a mutálódásra. Van esély arra, hogy veszélyesebb mutáció alakul ki, erre kell készülni, szerencsés esetben viszont megjelenhet barátságosabb változat is, és meghatározott idő elteltével, a megfelelő protokollok alkalmazásával ez a változat ki is halhat.

- Van esély arra, hogy Magyarországon egyáltalán ne legyen koronavírusos megbetegedés?

- A kérdést pontosítanám: meddig? Igen kicsi esélye van, hogy ne legyen. 

- „Csak az immunrendszered tud megvédeni” – ehhez hasonló drámai címeket lehet olvasni a koronavírussal kapcsolatban.

- Az emberi immunrendszer valóban csodákra képes, ha jól működik, és főképp, ha nem teljesen ismeretlen a kórokozó számára. Viszont elég egy kis betegség, tartós kialvatlanság, táplálékhiány vagy tartós stressz ahhoz, hogy csökkenjen a hatékonysága. Ezért járványidőszakban különösen „immuntudatos” életet kéne élnünk, hogy és kerülnünk mindent, ami legyengíti a szervezetet. Ne ilyenkor menjünk teljesítménytúrára, ne ilyenkor léböjtöljünk, ne most kezdjünk drasztikus fogyókúrába. Ne most költözködjünk, ne most vesszünk össze a családunkkal. Aludjunk minden nap legalább 7 órát, és ne bánjuk, ha 1-2 plusz kiló ránk csúszik. Ez jól tud jönni tartalékként egy hosszabb megbetegedés idején. Azaz ne merítsük le magunkat, hanem keressük a harmonikus, kipihent, feltöltött állapotot. A tél minden élőlény számára a visszahúzódásról, lelassulásról szól, nekünk se árt pihenni egy kicsit. Az influenzaoltást pedig adassuk be, nem kell egy plusz betegség.

- Elterjedt, hogy csak az idős és legyengült szervezetek vannak igazán veszélyben, ez valóban így van?

- A legnagyobb veszélyben mindig a legyengült vagy még ki nem alakult immunrendszerű egyedek vannak, és azok, akik valamilyen betegségben, nehezen kezelhető állapotban szenvednek. Érteni kell, hogy ez statisztika, arról mesél, hogy mely egyedeknek milyen eséllyel kell számolniuk. Senki sincsen biztonságban, esetleg kisebb eséllyel kerül nagy bajba.

- Mikor lesz oltás Ön szerint a koronavírusra?

- Egy rendes vakcina elkészítése 1-1,5 éves, akár jóval hosszabb munka, és ha utána 100 milliós nagyságrendben akarnak gyártani belőle, az is eltart egy darabig. Ahogy az eladás és az immunválasz kiépülése is. Azaz ebben a pillanatban még nem a vakcina a megoldás, hanem gyorsteszt előállítása és a vírus terjedésének a megállítása. Ráadásul a vírus még mutálódhat is, azaz a kifejlesztett vakcina sem biztos, hogy teljeskörűen hatékony lesz, sőt, lehet teljesen hatástalan is. Ezért fontos, hogy mindenki a járvány megelőzésére koncentráljon, a terjedés gátlásában jeleskedjen, és másokat is erre buzdítson.

- Mikor nyugodhatunk meg, mikor csenghet le a járvány, ha lecseng?

- Elég kevés adat áll rendelkezésre szabatos modellek készítéséhez, én - és hangsúlyozom, ez az én becslésem - 15 és 24 hónap közé teszem a megkönnyebbülésre okot adó állapot kialakulását. Én nem gondolkodnék azon, hogy idén lazítsunk bármin. Túl kockázatosnak találom.

- Addig is, mégis, milyen intézkedéseket hiányol? Kína egy egész várost vont karantén alá.

- Igen, hetekkel, talán hónapokkal később, mint kellett volna, és a karantén bevezetése előtt is nagyon sokan elhagyták Wuhant. Azóta is folyamatosan mennek a repülőgépek Kínából közvetlenül vagy áttételesen majd minden irányba, és nem állt le az áruforgalom sem. Az, hogy a repülőtéren hőkamerával nézik az utasokat, bizonyítottan kevés. A betegség lappangási ideje még a két hetet is meghaladhatja, és a hőkamerát már egyetlen lázcsillapító is be tudja csapni.

- De ha befagyasztanánk a közlekedést és áruszállítást, extrém gazdasági károk keletkeznének világszerte.

- Nem vagyok benne biztos, hogy egy párszor tíz napos korlátozás több anyagi és emberi kárt tudna okozni, mint egy világszerte elterjedő járvány, ami hosszú hónapokig (és akár évről évre) megterheli az egészségügyi és más ellátórendszereket, aktív korú embereket von ki a munkavégzésből, és számos halálesetet okoz. A társadalmi összköltsége jóval magasabb lehet a járványnak, mint az átmeneti közlekedési stopból eredő gazdasági visszaesésnek. Nem is beszélve a halálos megbetegedésekről, a családokat érő jóvátehetetlen veszteségekről. Ráadásul attól, hogy koronavírus van, az összes többi szezonális megbetegedés még nem szűnt meg. Tél van, a szervezet eleve kezdi felélni a tartalékait, az influenzajárvány miatt is le van gyengülve az emberek egy része, már csak ezek miatt is több teher hárul az egészségügyi ellátásra. Ilyenkor különösen kockázatos hagyni, hogy még egy plusz vírus terjedjen.

- Mi mindent tehetünk?

- Először is: kézmosás, és ha lehet, arcmosás folyamatosan, minden alkalommal, ha esetleg kórokozóval érintkezhettünk, de ezen kívül is, rendszeres időközönként, mondjuk fél/egy óránként. Ha éppen nem lehet kezet mosni, pl. leszálltunk a zsúfolt villamosról, ahol megfogtuk a kapaszkodót, jó volna azonnal megtisztogatni magunkat, de az utcán, a villamoson nincs csap, ezért feltétlenül tartsunk magunknál bármilyen folyadékot, amit spriccelni lehet. Permetezzük a kezünkre, és jól dörgöljük át utána a kezünket papírzsebkendővel, aztán a zsebkendőt zárt szeméttárolóba dobjuk el. Amíg nem tisztítottuk meg a kezünket, nemcsak a tenyerünket, de a kézhátat és az ujjak közét is, addig nem nyúlunk a szemünkhöz, szánkhoz. Úgy kell ezekre a higiénés alapszabályokra tekinteni, mintha az életünk múlna rajta. Kesztyűt hordani sem butaság, ha utcára megyünk, egy bélelt téli kesztyű már elégséges védelmet nyújt. Legyen belőle több, és mossuk naponta.

A felületeket, amihez más emberek keze hozzáér vagy a szájuk magasságában van, rendszeresen fertőtleníteni kell. Például hivatalokban vagy olyan szolgáltatóknál fontos ez, ahol folyamatosan érkeznek az új ügyfelek.

- És a szájmaszkok?

- Az orvosi szájmaszk filléres holmi. A legközelebbi járványt már jó lenne úgy várni, hogy mindenkinek van otthon egy nagy csomag maszkja, és amikor kiadják erre a jelzést, mindenki hordani kezdi, ha emberek közé megy. Ezzel önmagát nem teljesen védi meg, másokat azonban igen, hiszen a maszk megállítja a szánkból szétrepülő cseppecskéket, azaz megakadályozza a cseppfertőzést. Ha csak néhány napig mindenki következetesen hordaná a maszkokat szerte a világban, a járvány nagyon erős akadállyal szembesülne. Fontos, hogy a fertőző betegségekre vonatkozó higiéné magasabb szintre emelkedjen, beépüljön az emberiség mindennapos gyakorlatába, mert ezzel döbbenetesen sokat tehetünk egy-egy nagy kockázatú szituáció semlegesítésében. Emiatt fontos az is, hogy a munkáltatók megértsék: nem azért kell méltatlankodni, ha betegen nem jön be valaki dolgozni, hanem azt kell súlyos hibaként kezelni, ha valaki bejön.

- Ön is maszkot vesz majd, ha ma kimegy vásárolni?

- Igen. De leginkább igyekszem elkerülni azt, hogy zsúfolt helyre menjek, pl. áruházakba, kitűnően lehet rendelni házhozszállítással szinte mindent. Kártyával előre kifizetjük, és alig kell érintkezni bármilyen kockázattal. Ezzel el is értünk egy másik fontos témához: a tartalékkészletek felhalmozása. Nagyanyáink számára még evidens volt, sőt, az emberiség évezredei alatt végig evidens volt, hogy mindig kell, hogy legyen otthon hosszú időszakot kiszolgálni képes mennyiségű víz és élelmiszer. Eleink ezt a háborúk, ínséges időszakok alatt kénytelenek voltak megtanulni. Mi ma már biztonságban érezzük magunkat, és az éjjel-nappaliba is bármikor leugorhatunk. Igen, de ez a jólét nagyon törékeny. Ne is gondoljunk nagyobb katasztrófára: már egy erőteljesebb járvány is elég ahhoz, hogy becsukjanak a boltok. Az átlagembernek pedig maximum 1 hétre elég az a pár konzerv és némi liszt, ami otthon van. Meg kell tanulnunk az öngondoskodás elemi szabályait. Azt szeretném megértetni, hogy banális dolgokkal is sokat lehet tenni azért, hogy a krízishelyzeteket jól, alacsony ráfordítással, a kockázatokat minimalizálva kezelhessük. Nyomatékosítani kell, hogy járványt - járványt is - csak úgy lehet igazán hatékonyan kezelni, ha mindenki együtt, „alakzatban mozog”. Úgy értem, az egész emberiség.  Amikor meghirdetnek egy járványt, akkor pár hétig mindenkinek fegyelmezetten hordania kell a maszkot, kezet mosni, betegen, és lehetőleg egészségesen is otthon maradni, és kerülni a tömeget, az utazásokat.

- Ha már szóba került: mi a helyzet az utazással? Utazzunk, ne utazzunk?

- Ne utazzunk. Járványidőszakban mindenki maradjon a hátsó, szebbik felén, hacsak nem létfontosságú az utazás. Ma már szinte mindent meg lehet oldani online, családi együttlétet éppúgy, mint üzleti tárgyalásokat. Én például minden utamat lemondtam a következő időszakban. De ha mindenképpen utaznom kéne, akkor autóval mennék. Ha muszáj repülni, akkor kisebb repülőtereket érintő járatokat választanék, kerülném a nagy közlekedési csomópontokat.

- Ön szerint összességében mennyire veszélyes ez a mostani járvány?

- Komoly veszélypotenciált látok benne, a következő 30-60 napban sok minden fog eldőlni. Problémás a betegség hosszú lappangási ideje, gyorsteszt pedig még nincs rá. Olyan szervrendszereket támad meg (mindenekelőtt a tüdőt), ami könnyen életveszélyessé teheti a megbetegedést. Az igen hosszú, akár két hetet meghaladó lappangási idő miatt bárki úgy tudja hordozni a vírust, hogy észre sem veszi, tünetmentes marad, és persze van, aki úgy hordoz és fertőz, hogy esetleg maga nem betegszik meg, vagy olyan gyenge tüneteket produkál, hogy nem tartja fontosnak, vagy nem tudja beazonosítani a bajt. Már csak ez a pár tényező is elég egy súlyos világjárványhoz, és akkor még ott vannak azok az adatok, amelyekről még nem tudunk, vagy amit esetlegesen elhallgatnak. Ezért tartom nagyon fontosnak a felkészülést és a terjedés megállítását. Ha nem tesszük, az olyan, mint biztonsági öv nélkül kétszáz km/h sebesség felett száguldozni az úton. Nem biztos, hogy lesz baj, de ha baj lesz, akkor nagy.

Zalai K. Attila

 
<<< visszalépés
Jelenleg 6 olvasó böngészik a portálon
  Rólunk Kapcsolat