napja 
 

Ceglédbercel, az okos falu (Utazás - Úti cél)
Hagyományőrzés és modernitás
Ceglédbercel, az okos falu

Ceglédbercel, a 4500 lelkes település takaros, tiszta, sváb falu, rengeteg beruházással. Nincs földút, napelemmel fűtik a községházát és az iskolát, minden padsorban fűtés van a templomban. A 70 éven felülieknek ingyen laptopot adnak és internetes tanfolyamot tartanak hozzá. De a modern falu gondosan ápolja a múlt emlékeit is.

A Budapesttől 60 km-re lévő Ceglédbercel 1804 óta önálló közigazgatású település. II. József az 1770-es években úgy döntött, hogy a kihalt magyar területekre németeket telepítsenek be. Ide Hannoverből jöttek evangélikus vallásúak, nagy részük járvány áldozata lett. Gyönyörű kőkeresztjeikhez a gondozott temetőben ma is sokan ellátogatnak. A svábokat a történelem később is sújtotta, a II. világháborúban 648 itteni lakost „malenkij robotra” vittek, kevesen tértek haza. Emléküket a főutcán szép emlékmű őrzi. 1946-ban további 416 német ajkú lakost telepítettek ki az országból. Rajtuk kívül az I. és a II. világháború áldozatainak is van emlékműve, gondosan felvésve rá minden halott neve. Szobrot állítottak a helység védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak is.

 A község minden egyéb módon is ápolja a hagyományokat. Közel 200 svábház helyi védettséget élvez. Szinte mindenki beszél németül. A közintézményeket sváb kék-sárga színűre festik, a köztéri kerítések, padok is „berceli kékek”. A tájház, azaz a falumúzeum az egyik legjobban megmaradt tipikus sváb porta, eredeti, hengerelt falfestéssel, bútorokkal, tisztaszobával, ruhákkal, rengeteg képpel, a konyhában az elmaradhatatlan sparherddel és zsíros bödönnel. A hagyományok őrzésének élő példája a Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület. A tizenévesek sváb meséket, dalokat és táncokat tanulnak, műsoruk mindig nagy tetszést arat.

Már csak a tájház és nemzetiségi műsorok miatt is érdemes ide látogatni – főként a 4 km-re lévő Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpontból, ill. az ottani szállásokról jönnek turisták - , de a község más élményeket is kínál. Gasztronómiait például. Vezetett túrákat terveznek a Kálváriától az Aranyhegyig. Az Aranyhegyen gazdálkodó borászok saját pincéikben kínálják a kiváló bort. Bár a Kunsági borvidék nem tartozik a legelismertebb magyarországi borvidékek közé, itt, a Gödöllői-dombság nyúlványán remek, ásványos zamatú bor állítható elő, melyek több arany oklevelet nyertek nemzetközi versenyeken is. Ha előre egyeztetünk a pincelátogatásról – pl. Megyeri Fivérek Borkápolna, Molnár Családi Borászat – ételt is kapunk hozzá, egyébként a faluban nincs vendéglő.

 A sváb hagyományok őrzésén túl az önkormányzat, élükön Török József független polgármesterrel, modern, XXI. századi község megteremtésén fáradozik. A falu teljesen közművesített, minden infrastruktúrával rendelkezik, nincs földút sem. Legújabb célkitűzésük az „okos falu” megteremtése, melynek keretében mobiltelefonos applikációt fejlesztettek ki, ami mindenki számára ingyen elérhető. A falu önkormányzati és szolgáltatói információiról, rendezvényeiről, programjairól tájékozódhatnak a felhasználók. Az idősebbek sem maradnak ki ebből: a 70 éven felülieknek ingyen laptopot adnak és internetes tanfolyamot tartanak hozzá.

Egyre nagyobb energiát fordítanak a nemzetiségi hagyományokra épülő, illetve a gasztronómiai turizmusra. November 4-én tartják a falunapot, augusztus 19-én a Bor und i.z.é. (ízek, zamatok, élmények) rendezvényt. A Berceli lakodalmast a Magyarországi Nemzetiségek Országos Fesztiváljává szeretnék bővíteni, az eddig kezdeményezés anyagi erőforrások híján egyelőre megakadt. Addig is marad a helyieké és az idelátogatóké a remek műsor a hozzávaló hagyományos ételsorral. Reggelire sült hurkát kínálnak tejes kávéval. Ebédre a leves után mili krein, vagyis vaníliás tejkrémbe kevert főtt tyúkhús dukál. A pörkölt után prádli, kemencében sült oldalas kerül az asztalra párolt káposztával és krumplival, torta helyett pedig kuglófot tálalnak.

Kép és szöveg: Piros Christa

 
<<< visszalépés
Jelenleg 7 olvasó böngészik a portálon
  Rólunk Kapcsolat