1 = 1, 10, 19, 28, 37, 46, 55, 64, 73, 82, 91, 100, ...

2 = 2, 11, 20, 29, 38, 47, 56, 65, 74, 83, 92, ...

3 = 3, 12, 21, 30, 39, 48, 57, 66, 75, 84, 93, ...

4 = 4, 13, 22, 31, 40, 49, 58, 67, 76, 85, 94, ...

5 = 5, 14, 23, 32, 41, 50, 59, 68, 77, 86, 95, ...

6 = 6, 15, 24, 33, 42, 51, 60, 69, 78, 87, 96, ...

7 = 7, 16, 25, 34, 43, 52, 61, 70, 79, 88, 97, ...

8 = 8, 17, 26, 35, 44, 53, 62, 71, 80, 89, 98, ...

9 = 9, 18, 27, 36, 45, 54, 63, 72, 81, 90, 99, ...

"Nem térhetünk ki annak belátása elől, hogy Naprendszerünkben csak kilenc bolygó van, és csak kilenc számunk van, amelyekkel itt a Földön minden számítást végzünk. Ezen a kilenc számon túl az összes többi csak ismétlés, úgy, ahogyan a 10 egyenlő egy 1-essel és egy nullával, a 11-es két 1-es, tehát egy 2-es, a 12-es egy 1-es és egy 2-es, voltaképp tehát egy 3-as, és így tovább, minden szám, bármilyen nagy is, az úgynevezett természetes összeadással, balról jobbra, egy egyszerű számra redukálható."  (Cheiro: A számok titkai - Numerológia)

 Szemmel láthatóan az I-es Centuria 46-os verse és a VIII-as Centuria 2-es verse összetartoznak. A város nevek és az égből aláhulló tűz egyezik, tartalmukban hasonlóak és kiegészítik egymást. Franciaország egy behatárolt térségében városokat súlyt természeti katasztrófa, embereket vág el a külvilágtól az égi csapás: 

                               I. 46:

„Tout aupres d´Aux, de Lestoure & Mirande,

Grand feu du ciel en trois nuicts tumbera:

Cause adviendra bien stupende & mirande,

Bien peu aupres la terre tremblera.”

                            VIII. 2: 

“Condon & Aux & autour de Mirande 

Je voi du ciel feu qui les environne.

Sol Mars conjoint au Lion puis marmande

Fouldre, grand gresle, mur tombe dans Garonne."

                  I. 46:

"Auch, Lectoure és Mirande közvetlen közelében nagy tűz fog aláhullani az égből három éjszákán át: Oka elképesztő és csodálatos lesz egyszerre; röviddel ezután földrengés következik.”

                            VIII. 2:

"Condom és Auch és Mirande tüzet látok lecsapni az égből, mely körülzárja őket. Nap és Mars együtt áll az Oroszlánban, aztán Marmande-nál villámlás, nagy jégeső, fal dől a Garonne-ba.” 

 Ezt a két összetartozó verset, az I.46-ost és a VIII.2-est úgy tudom összeilleszteni, hogy félre állítom az I-es illetve a VIII-as Centuria megjelöléseket, majd összeadom a 46-ot, (4+6 =10; 1+0 =1), ezáltal 1-es lesz belőle, az 1-es sorszámú vers után már következhet a 2-es sorszámú vers!

A módszer alapján az összeillő versek összekerülhetnek. Például az I.29-es és III.21-es versek is:

                       I. 29:  

Quand la poisson terrestre & aquatique,

Par forte vague ou gravier sera mis:

Sa forme estrange sauve & horrifique,

Par mer aux mure bien tost les ennemis."

                     III. 21:

Au Crustamin par mer Hadriatique,

Apparoistra un horrible poisson:

De face humaine & la fin aquatique,

Qui se prendra dehors de l´amecon."

                              I. 29:  

"Amikor a szárazon és vízen egyaránt utazó halat a partra veti egy nagy hullám. Különös, sima és ijesztő alakú lesz, az ellenség a tenger felől hamarosan eléri a falakat."

                             III. 21:

"A Conca folyó mentén az Adriai-tenger közelében szörnyűséges hal fog feltűnni; Emberi arcvonásokat visel, s a vízben tart célja felé; horog nélkül fogják ki."

 Az I.29-es és III.21-es sorszámú versszakokban egy elképesztő hal bukkan elő, szárazföldi és vízi, emberi és állati egyben. A két vers kiegészíti egymást és azonos szavakat tartalmaznak.

Úgy illeszthetőek össze, ha a Centuriák sorszámait, (I-es és III-as), nem veszem figyelembe és az összeadást elvégezem: 29-ből 2-es lesz, (2+9 =11; 1+1 =2), a 21-ből 3-as lesz, (2+1 =3). A két vers összekerülhet, mert egy 2-est követhet egy 3-as sorszámú vers!