Ez a cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Szauna- vagy termálfürdő-használat előtt – különösen szív- és érrendszeri betegség, magas vérnyomás, várandósság vagy gyógyszeres kezelés esetén – kérdezd meg a kezelőorvosodat.

Mit talált a finn kutatás?

A JAMA Internal Medicine 2015-ös vizsgálatában 2 315 középkorú finn férfit követtek medián 20,7 éven át. Akik hetente négy-hét alkalommal szaunáztak, azoknál a heti egyszer szaunázókhoz képest a hirtelen szívhalál kockázati aránya 0,37 volt (95 százalékos konfidenciaintervallum: 0,18–0,75), a halálos koszorúér-betegségé 0,52, a halálos szív- és érrendszeri eseményé 0,50, az összhalálozásé pedig 0,60.

Az időtartam is számított: a 19 percnél hosszabb szaunázások esetén a hirtelen szívhalál kockázati aránya 0,48 volt a 11 percnél rövidebbekhez képest.

Nőkre is igaz? Egy másik vizsgálat szerint igen

A BMC Medicine 2018-as elemzése már 1 688 embert – 867 nőt és 821 férfit – követett átlagosan 63 éves kortól, medián 15 éven át. A 181 halálos szív- és érrendszeri esemény alapján a heti négy-hét szaunázás kockázati aránya 0,23 volt a heti egyhez képest, a heti 45 percnél többet szaunázóké pedig 0,57 a legfeljebb 15 percet szaunázókhoz mérten.

Egy harmadik, az American Journal of Hypertension hasábjain 2017-ben megjelent vizsgálat 1 621, induláskor normális vérnyomású férfit követett medián 24,7 éven át: a heti négy-hét szaunázásnál az újonnan kialakuló magas vérnyomás kockázati aránya 0,54 volt.

Amit ezek a számok NEM jelentenek

Mindhárom vizsgálat megfigyeléses, nem beavatkozásos. Vagyis nem bizonyítják, hogy a szauna okozza a kedvezőbb kimenetelt: elképzelhető, hogy aki gyakran szaunázik, egyébként is egészségesebb, mozgékonyabb, jobb anyagi helyzetű. Ráadásul mindhárom finn férfiakon és nőkön alapul, finn szaunakultúrában – a magyar fürdőszokásokra való átültetésük nem automatikus.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy a szaunázás megelőz vagy gyógyít bármilyen betegséget. Annyi állítható, hogy a rendszeres szaunázás a vizsgált populációkban kedvezőbb kimenetelekkel járt együtt.

Hová menjünk? A budapesti fürdők látogatottsága

A fővárosi fürdőket üzemeltető társaság 2026-os üzleti terve szerint 2025-ben a Széchenyi fogadta a legtöbb vendéget, 1 323 078 főt. Mögötte a Lukács (392 145), a Paskál (360 540), a Rudas (337 206), a Gellért (315 265), a Csillaghegyi (313 976), a Palatinus (295 970) és a Pesterzsébeti (282 284) állt. A tizenkét fürdő összesen mintegy 3,78 millió látogatót fogadott.

Fontos változás: a Gellért fürdő 2025. szeptember 30-án bezárt, és a felújítás után csak 2028-ban nyit újra; a tervezett beruházás 20 milliárd forint. Vidéken Hajdúszoboszló tavaly október 29-én érte el az egymilliomodik vendégéjszakát – két hónappal az év vége előtt.

Belépőárak: mire számíts

A Széchenyi Gyógyfürdőben az öltözőszekrényes napijegy hétköznap 13 200, hétvégén 14 800 forint, főszezonban 15 800 forint. A 9 óra előtti belépésre szóló „Good Morning” jegy 10 500, illetve 11 800 forint. A Zsigmondy-kártyával váltott négyórás belépő 6 000 forint hétköznap, 6 500 forint hétvégén.

Hévízen a háromórás jegy 4 500 forint, a napijegy 7 500 forint; hatvan év felett és diákként 4 000, illetve 7 000 forint, 6–14 éves gyerekeknek 2 400 és 3 600 forint. Hajdúszoboszlón a szeptember 1. és december 31. közötti szezonban a felnőtt napijegy 5 500 forint, a nyugdíjas 4 800, a diák- és gyermekjegy 4 600 forint; a szaunahasználat külön 1 800 forint.

Téli nyitvatartás: rövidebb napok

A Hévízi Tófürdő téli rendje 2026. október 5-től 2027. március 28-ig tart: 9 és 17.30 között látogatható, fürdőzni 17 óráig lehet. Érdemes ezt az utazás tervezésénél figyelembe venni, mert egy késő délutáni érkezés már gyakorlatilag lecsúszik a napról.

A hévízi tó egyébként 4,4 hektáros, forrásbarlangja 38 méter mély, a víz télen sem hűl 22 Celsius-fok alá, nyáron eléri a 35–38 fokot. A forrás hozama 410 liter másodpercenként, ami azt jelenti, hogy a tó vize háromnaponta teljesen kicserélődik. A Széchenyi kültéri termálmedencéje 36–38, az élménymedence 30–34, az úszómedence 26–28 fokos.

Ha inkább aktívan mozognál a melegvíz helyett, az úszás bizonyítékairól külön írtunk. A hidegben töltött idő kockázatairól pedig ebben a cikkben szedtük össze az adatokat.