Ősszel indul a fürdőszezon második fele: a szabadtéri strandok bezárnak, a termál- és gyógyfürdők viszont ilyenkor kezdenek megtelni. A szaunázás körüli állítások közül pedig több valóban komoly kutatási háttérrel bír.

A szív- és érrendszeri adatok

Egy 2018-ban publikált finn vizsgálat 1688 embert – 867 nőt és 821 férfit, átlagosan 63 éves korban – követett medián tizenöt éven át. Ez alatt 181 halálos kardiovaszkuláris esemény történt. A heti négy-hét alkalommal szaunázók kockázata a heti egy alkalomhoz képest 0,23-as kockázati hányadost mutatott. Akik hetente 45 percnél többet töltöttek szaunában, azoknál 0,57 volt az érték a legfeljebb 15 percet szaunázókhoz képest.

Demencia és vérnyomás

Egy másik, 2315 középkorú finn férfit medián 20,7 éven át követő vizsgálat szerint a heti négy-hét szaunázás mellett a demencia kockázati hányadosa 0,34, az Alzheimer-kóré 0,35 volt a heti egy alkalomhoz képest.

A magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatban 1621, kiinduláskor normális vérnyomású, 42 és 60 év közötti férfit követtek medián 24,7 éven át: a heti négy-hét alkalommal szaunázóknál az újonnan kialakuló hipertónia kockázati hányadosa 0,54 volt.

Amit ezek a számok jelentenek – és amit nem

Fontos megérteni, mit mérnek ezek a kutatások. Megfigyeléses, követéses vizsgálatokról van szó, nem randomizált kísérletekről: azt mutatják, hogy a sokat szaunázók között ritkább volt a betegség, de nem bizonyítják egyértelműen, hogy maga a szaunázás okozta a különbséget. Az is szerepet játszhat, hogy aki hetente négyszer szaunázik, az általában egészségesebb és aktívabb életet él.

Milyen szaunáról beszélünk?

A vizsgálatokban hagyományos finn szaunát használtak: a fej magasságában 80–100 fokos hőmérséklet, a padló szintjén körülbelül 30 fok, a relatív páratartalom 10–20 százalék. Egy menet jellemzően 5 és 20 perc között tartott. Ez lényegesen szárazabb és forróbb, mint a legtöbb hazai wellnessrészleg gőzkabinja – az eredmények tehát nem automatikusan vihetők át bármilyen melegkabinra.

Mennyi fürdő van Magyarországon?

A hivatalos fürdőstatisztika szerint 435 fürdő működött az országban, ebből 98 gyógyfürdő, az összes látogatószám pedig közel 34 millió fő volt. Ez az előző évi 35,8 millióhoz képest csökkenés, a fürdők száma is ötödével kevesebb lett – a szektor tehát nem konjunktúrában van.

Az ősz ugyanakkor hagyományosan erős: 2025 októberében a hazai szálláshelyeken 3,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, tíz százalékkal többet az előző évinél. Hajdúszoboszló 2025. október 29-én érte el az egymilliomodik vendégéjszakát – két hónappal az év vége előtt.

Mennyibe kerül egy nap?

A budapesti Széchenyi Gyógyfürdő hivatalos árai szerint a szekrényes napijegy hétköznap 13 200, hétvégén és ünnepnapon 14 800, főszezonban 15 800 forint; a kilenc óráig érvényes „Jó reggelt" jegy 10 500, illetve 11 800 forint.

Vidéken lényegesen olcsóbb. A hévízi Tófürdőben a háromórás jegy teljes áron 4 500, az egész napos 7 500 forint, nyugdíjasoknak és diákoknak 7 000, gyerekeknek 3 600 forint; hat év alatt ingyenes. Bükfürdőn a felnőtt fürdőbelépő hétköznap 6 550, hétvégén 7 650 forint, a háromórás szauna- és élményfürdőjegy hétköznap 5 700 forint. Hajdúszoboszlón a gyógyfürdő felnőtt napijegye 5 500 forint, délután négy órától 4 500 forint.

Az őszi nyitvatartás

A szezonváltás a nyitvatartást is átrendezi: a hévízi Tófürdő október 5. és március 28. között kilenc órakor nyit, a fürdőzés vége 17 óra, a zárás fél hat. Több fürdő ilyenkor csökkenti az árait is – tavaly ősszel például Cserkeszőlőn, Lipóton és Sárváron is olcsóbb lett a hétköznapi belépő.

Aki inkább a jégre menne, annak a korcsolyaszezon árairól itt írtunk. Az őszi fáradtság kezeléséhez pedig az alvásról szóló cikkünk ad támpontot.