A szauna egészséghatásairól szóló leghíresebb kutatást 2315 finn férfin végezték. Nőkön csak évekkel később ismételték meg. Ez önmagában is elmond valamit arról, mennyire biztosan tudjuk azt, amit tudni vélünk – ezért érdemes megnézni, mit bír el a bizonyíték, és mit nem.

A híres finn kutatás – és amit ritkán tesznek hozzá

A 2015-ben publikált vizsgálat 2315, 42–60 éves kelet-finnországi férfit követett medián 20,7 éven át. Akik hetente négy-hét alkalommal szaunáztak, azoknál a heti egy alkalomhoz képest alacsonyabb volt a hirtelen szívhalál, a halálos koszorúér-betegség és az összhalálozás előfordulása.

Amit viszont a szerzők maguk is leírnak: ez megfigyeléses vizsgálat, amely nem bizonyít ok-okozatot. Elképzelhető a fordított okság is – aki eleve egészségesebb, az többet szaunázik. A szaunázási szokást ráadásul csak egyszer, a vizsgálat elején mérték, és az eredmény a finn száraz szaunára vonatkozik, nem vihető át a gőzfürdőre vagy az infraszaunára.

És a nők?

Ez a cikk lényegi pontja. A világszerte idézett adat férfiakon készült; a nőket is bevonó folytatás csak 2018-ban jelent meg, 1688 résztvevővel, akik közül 867 volt nő, átlagéletkoruk 63 év, a követés medián 15 év. Az eredmény hasonló irányú volt.

A korlátok viszont itt is fennállnak: önbevalláson alapuló kérdőív, mindössze 181 szív-érrendszeri haláleset, és egy olyan finn populáció, amely gyerekkora óta szaunakultúrában él. Vagyis: bíztató jel, nem bizonyíték.

Mi történik a testben tizenöt perc alatt?

A Mayo Clinic Proceedings áttekintése szerint a finn szauna hőmérséklete a fürdőző fejmagasságában 80–100 fok, a relatív páratartalom jellemzően 10–20 százalék. Egy menet 5–20 perc, hűtési szakaszokkal megszakítva.

Közben a pulzus akár 120–150-re emelkedhet, a vérnyomás viszont csökken – az áttekintésben mért értékek szerint a szisztolés 137-ről 130, a diasztolés 82-ről 75 Hgmm-re –, és a szauna után fél órával is a kiindulási szint alatt marad. Épp ezért kockázatos a szauna alacsony vérnyomásnál vagy kiszáradt állapotban.

Kinek nem való?

A szakmai áttekintés szerint kerülendő a szauna instabil angina, friss szívinfarktus, kontrollálatlan magas vérnyomás, dekompenzált szívelégtelenség, súlyos aortabillentyű-szűkület és ortosztatikus hipotenzió esetén, valamint akut láz és fertőzés idején.

Fontos árnyalat: nem az az üzenet, hogy „szívbeteg ne szaunázzon". Ugyanez a forrás stabil szív- és érrendszeri betegséggel élőknél – például infarktusból felépülteknél vagy kompenzált szívelégtelenségben – ésszerű használat mellett biztonságosnak tartja. A különbség a stabil és az instabil állapot között van, és ezt a kezelőorvos tudja megítélni.

Várandósság: a brit egészségügyi szolgálat a szauna, a jacuzzi, a pezsgőfürdő és a gőzkabin kerülését javasolja a túlmelegedés, kiszáradás és ájulás kockázata miatt – különösen az első 12 hétben. Hidroterápiás medencénél a víz ne legyen 35 fok fölött. Az NHS maga jelzi, hogy erről kevés kutatás áll rendelkezésre, tehát ez elővigyázatossági ajánlás.

Alkohol: a szakirodalom külön kiemeli, hogy a szauna és az alkohol együtt növeli a vérnyomásesés, a szívszövődmények és a balesetek kockázatát. Ez az egyetlen pont, ahol nincs mérlegelés.

A hangulatra tényleg hat?

Itt a bizonyíték a leggyengébb. A szakmai áttekintés szerint a mentális jóllétre vonatkozó adat kevés, a feltételezett mechanizmus (endorfinok) pedig hipotézis. Az egyetlen randomizált vizsgálat, amelyre hivatkozni szoktak, 30 résztvevős, és nem hagyományos szaunáról, hanem laboratóriumi, infravörös egésztest-hipertermiáról szól, átlagosan 107 percen át, 38,5 fokos maghőmérsékletig. A kettő nem cserélhető fel.

A magyar gyógyvíz: mit mond a bizonyíték?

A Cochrane-áttekintések óvatosak. Artrózisnál hét randomizált vizsgálat 498 beteggel talált kedvező hatást fájdalomra és életminőségre, de a szerzők kimondják, hogy a tudományos bizonyíték gyenge a módszertani hiányosságok miatt. Rheumatoid arthritisnél a bizonyíték „nem elegendő", minősége nagyon alacsony.

A magyar klinikai vizsgálatokat összegző, 2026-ban frissített szisztematikus áttekintés és metaanalízis viszont bíztatóbb: 18 közlemény, 977 beteg, döntően degeneratív mozgásszervi betegségekkel. A terheléses fájdalomnál nagyjából 70–75, a nyugalmi fájdalomnál mintegy 80 százalékos javulást írnak le. A szerzők maguk jelzik, hogy a vizsgálatok heterogenitása torzítási forrás – az eredmények „ígéretesek", de a kérdés nem lezárt.

Amiből sok van, és amiből kevesebb vendég

Magyarországon a nyilvántartás szerint 270 elismert gyógyvíz van, és csaknem száz fürdő rendelkezik gyógyfürdő-minősítéssel; a minősítést országos hatáskörrel Budapest Főváros Kormányhivatala végzi. Fontos különbség, hogy attól, hogy egy fürdőben gyógyvíz van, még nem automatikusan gyógyfürdő.

A Magyar Fürdőszövetség adatai szerint a fürdők látogatottsága még mindig elmarad a járvány előttitől: 2019-ben 17,58 millió, 2024-ben 14,2 millió vendég – nagyjából 20 százalékos hiány. Az átlagos nettó belépőár közben 2193 forintról 4200 forintra nőtt. A konkrét fürdőbelépőkről és arról, mire költhető idén a SZÉP-kártya, külön cikkben írtunk.

A gyakorlati minimum

Menetenként 5–20 perc, hűtési szakaszokkal; bőséges folyadékpótlás; alkohol nélkül; és ha bármilyen szív- vagy keringési betegséged van, várandós vagy, vagy rendszeresen szedsz gyógyszert, előbb kérdezd meg a kezelőorvosodat. A szauna és a gyógyvíz kiegészítő, nem gyógyító beavatkozás – ennyit bír el a mai bizonyíték.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi konzultációt.