A tél és a szívinfarktus összefüggése nem babona: a nemzetközi szakirodalomban jól dokumentált, számokkal leírható jelenség. Csak épp nem egészen ott van a kockázat, ahol a köznapi gondolkodás keresi.
Hetvennégy millió haláleset
A legátfogóbb elemzés tizenhárom ország adatait dolgozta fel 1985 és 2012 között, összesen 74 225 200 halálesetet vizsgálva. Eszerint az összes halálozás 7,71 százaléka tulajdonítható nem optimális hőmérsékletnek.
A megoszlás egyértelmű: a hideg a halálozások 7,29 százalékáért, a meleg mindössze 0,42 százalékáért felelős. A hideg tehát nagyságrendileg hússzor több halálesethez járul hozzá.
A fontos árnyalat
Ugyanez a vizsgálat egy sokkal kevésbé közismert eredményt is hozott. A szélsőséges hőmérséklet – a nagy fagy és a kánikula együtt – az összes haláleset kevesebb mint egy százalékát okozza. A mérsékelt hideg ellenben 6,66 százalékot.
Vagyis nem a mínusz tizenöt fokos napokon van a baj, hanem a nyirkos, öt fok körüli hétköznapokon, amelyekből télen sok van, és amelyeket senki nem kezel különleges kockázatként.
Hóeltakarítás: a férfiaknál mérhető a különbség
A leglátványosabb adatsor egy kanadai vizsgálatból származik. Québec tartományban 1981 és 2014 között, a november–áprilisi hónapokban 128 073 infarktus miatti kórházi felvételt és 68 155 halálesetet elemeztek.
Húsz centiméter hóesés esetén, a havazást követő napon, férfiaknál a kórházi felvétel esélyhányadosa 1,16, a halálozásé 1,34 volt a hómentes naphoz képest. Nőknél viszont nem volt szignifikáns összefüggés: a felvételnél 1,01, a halálozásnál 1,04.
A halmozódás tovább rontja a képet: két-három egymást követő, legalább öt centiméteres havazású nap után a férfiaknál a halálozás esélyhányadosa 1,20-ra emelkedett.
Miért épp a hólapátolás?
Az amerikai szívgyógyász szakmai szervezet szerint a magyarázat az izomterhelés és a hideg együttese. Hólapátolás közben a résztvevők pulzusa már két perc után meghaladta a maximális pulzus 85 százalékát – ez az a felső határ, amelyet a terheléses vizsgálatoknál előírnak. A legrosszabb edzettségűeknél volt a legmagasabb.
A szívterhelés – a pulzus és a szisztolés vérnyomás együttes emelkedése – elérheti vagy meghaladhatja a maximális futószalagos terheléses vizsgálaton mért felső értékeket ülő életmódú férfiaknál. Ehhez jön a hideg kettős hatása: egyszerre emeli a vérnyomást és szűkíti a koszorúereket. A szervezet ezt „tökéletes viharnak" nevezi.
Kinek nem szabad hólapátolnia?
A szakmai ajánlás konkrét listát ad. Kerülni javasolt a hólapátolást az ülő életmódúaknak és elhízottaknak, a dohányzóknak és exdohányzóknak, a cukorbetegeknek, a magas koleszterinnel vagy magas vérnyomással élőknek, valamint mindazoknak, akik korábban infarktuson, stroke-on, bypasson vagy koszorúér-tágításon estek át.
Akinek szabad, annak is érdemes betartani néhány szabályt: gyakori szünet, hótoló vagy hófúvó használata, a hó tolása emelgetés és dobás helyett, és semmiképp sem alkohol a munka előtt vagy után.
A vérnyomás télen magasabb
Ez is mérhető. Egy összefoglaló elemzés szerint a nappali vérnyomás télen magasabb, mint nyáron: otthoni méréssel 6,1 per 3,1 Hgmm-rel, huszonnégy órás ambuláns méréssel 3,4 per 2,1 Hgmm-rel. A külső hőmérséklet egyfokos emelkedése 0,28–0,40 Hgmm-rel csökkenti az otthon mért szisztolés értéket.
Egy 2026 elején megjelent áttekintés hipertóniás betegeknél még pontosabb számot ad: a környezeti hőmérséklet egyfokos csökkenése huszonnégy órán belül nagyjából 0,96 Hgmm szisztolés emelkedést okoz, és egy több városra kiterjedő elemzés szerint minden egy fok hőmérséklet-csökkenés 1,6 százalékkal növeli a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát.
Amit a lakásban lehet tenni
Az ajánlások között szerepel a 18 fok feletti beltéri hőmérséklet tartása, valamint az, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerelés felülvizsgálata jellemzően szeptember és november között indokolt – ezt természetesen kezelőorvossal kell egyeztetni, nem önállóan.
A hidegben végzett testmozgás egyébként nem tilos, csak szabályokkal jár: a téli futás sportorvosi hátteréről külön cikkben írtunk. A tél másik nagy egészségügyi témájáról, az influenzaszezonról pedig itt.
