Az influenzaszezon nem véletlenszerű: évről évre nagyjából ugyanabban a ritmusban zajlik. A hazai népegészségügyi tájékoztatás szerint a vírus terjedése jellemzően november végén kezd megélénkülni, a járvány pedig januárban éri el a tetőpontját. Az október-november tehát a felkészülés, nem a betegség hónapja.

Kinek ingyenes az oltás?

A tavalyi, 2025/2026-os szezon kampányában a térítésmentes védőoltásra jogosultak köre a következő volt: a 60 év felettiek; a krónikus légúti, szív-érrendszeri vagy anyagcsere-betegségben szenvedők; az immunhiányos állapotúak; a várandósok és a gyermeket tervezők; az egészségügyi és szociális dolgozók; valamint a bentlakásos intézmények lakói.

Fontos megjegyzés: a 2026/2027-es kampány részleteit – indulás, mennyiség, jogosultsági kör – a hatóság külön közleményben hirdeti meg, jellemzően október végén. A pontos, aktuális feltételekről a háziorvosnál lehet érdeklődni.

Mennyi vakcina volt tavaly?

A tavalyi kampányban 650 ezer adag felnőtteknek szánt oltóanyag, 4000 adag hároméves kor alattiaknak szánt vakcina és 2000 adag orrspray formájú oltóanyag állt rendelkezésre. A szezon közepén, januárban további 16 ezer adagot biztosítottak, a vármegyék között a 60 év felettiek arányában elosztva.

A 2024/2025-ös szezonban mintegy 557 ezer ember kapott térítésmentes influenza elleni védőoltást, több mint 70 százalékuk a 60 év felettiek közül.

Így nézett ki a tavalyi csúcs

A számok jól mutatják, mekkora terhelést jelent a szezon csúcsa. 2026 ötödik hetében – január 26. és február 1. között – 286 900 ember fordult orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel, közülük 77 700-an influenzaszerű tünetekkel. Az előző héten ez 258 700, illetve 60 500 volt.

A vizsgált pozitív mintákban az influenzavírus 83 százalékos arányt képviselt, a koronavírus 9-et, az RSV 4-et. Az influenzavírusok között az A(H3N2) altípus dominált. A korosztályi megoszlás tanulságos: az orvoshoz fordulók 47,5 százaléka gyermek volt, 27,3 százaléka 15–34 éves, 19 százaléka 35–59 éves, és mindössze 6,2 százaléka 60 év feletti.

Két héttel később, a hetedik héten már látszott a csökkenés: 66 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, összesen 262 300-an légúti fertőzéssel.

Mit tartalmaz az idei oltóanyag?

A Világegészségügyi Szervezet 2026 februárjában adta ki az északi féltekére vonatkozó, 2026/2027-es szezonra szóló összetételi ajánlását. A tojásalapú, három komponensű vakcinákhoz A/Missouri/11/2025 (H1N1)pdm09-szerű, A/Darwin/1454/2025 (H3N2)-szerű és B/Tokyo/EIS13-175/2025 törzset javasol; a sejtalapú, rekombináns és nukleinsav-alapú vakcinákhoz némileg eltérő H3N2- és B-törzset.

Az európai gyógyszerhatóság 2026 márciusában adta ki a saját ajánlását, és szintén három komponensű összetételt javasol. Négykomponensű vakcinát csak ott ajánl, ahol az átállás még nem fejeződött be – az indoklás egyszerű: a B/Yamagata vírust 2020 márciusa óta nem mutatták ki sehol.

Kinek javasolja a szakma?

Az európai járványügyi központ az oltást kiemelten a krónikus betegeknek, a várandósoknak, a hat hónapos és hatéves kor közötti gyermekeknek, az időseknek és az egészségügyi dolgozóknak ajánlja. Ugyanez a szervezet az influenzához köthető becsült összhalálozási rátát Európában évi 13,8 halálozásra teszi százezer lakosonként.

Amit az oltáson kívül lehet tenni

A megelőzés nem merül ki az oltásban: a rendszeres kézmosás, a beteg időszakban való otthonmaradás és a lakás szellőztetése mind csökkenti a terjedést. A téli vitaminpótlásról – arról, mit tud valójában a D- és a C-vitamin – részletes cikkben írtunk. A rövid összefoglaló: a D-vitamin napi adagolásban mérhetően csökkenti a légúti fertőzések kockázatát, a C-vitamin viszont nem előzi meg a náthát, legfeljebb rövidíti.