November a magyar konyha egyik legkarakteresebb hónapja: a nyári könnyű ételek után visszatér a leves, és vele a gyökérzöldségek. Ezek most a legolcsóbbak és a legjobb minőségűek.

Mennyi terem itthon?

A hivatalos termésstatisztika szerint a sárgarépa termésmennyisége tavaly 72 113 tonna volt, szemben az azt megelőző évi 63 782 tonnával – ez több mint tizenhárom százalékos növekedés. A petrezselyemgyökérnél 21 398 tonna termett, az előző évi 19 355 tonnával szemben.

A betakarított terület is bővült: a sárgarépánál 1201-ről 1405 hektárra, a petrezselyemgyökérnél 1019-ről 1118 hektárra. Érdemes tudni, hogy a hivatalos statisztika a gyökérzöldségek közül csak ezt a kettőt közli tételesen – a zellerre és a pasztinákra nincs külön termésadat.

Mennyibe kerülnek?

A nagybani árak szezonálisan mozognak, ezért ezeket mindig időponthoz kötve érdemes nézni. A legutóbbi nyár végi árjegyzésben a hazai első osztályú sárgarépa 250–300 forint, a petrezselyemgyökér 700–800 forint, a zeller 500–600 forint volt kilónként. A nyári adatok a téli szezonban jellemzően elmozdulnak, ezért a piacon érdemes a napi árakkal számolni.

A többi téli zöldségnél a nyári jegyzés a csomós céklát 450, az ömlesztettet 400 forintos kilóáron, a kelkáposztát 270 forinton, a karalábét darabonként 200 forinton mutatta.

A leves, ami hungarikum lett

A magyar gulyásleves 2017 óta része a Hungarikumok Gyűjteményének, a turizmus és vendéglátás szakterületen. Gundel Károly meghatározása szerint „a gulyás bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével".

Ugyanazon a döntésen került a hungarikumok közé a pálos rend és a hollóházi porcelán is; ezzel a hungarikumok száma hetvenre, a Magyar Értéktárban szereplő értékeké százhatvanegyre nőtt.

Mennyi zöldséget eszünk valójában?

Itt kevésbé hízelgő a kép. A legfrissebb elérhető háztartási fogyasztási adat még 2017-es: eszerint az egy főre jutó éves zöldség- és burgonyafogyasztás 80,7 kilogramm volt, ebből burgonya 28,9, zöldségfélék 51,8 kilogramm. Sárgarépából 7,2 kilogramm jutott egy emberre egy évben.

Az egészségfelmérés adatai szerint 2019-ben a férfiak 49, a nők 61 százaléka evett naponta legalább egyszer gyümölcsöt, a zöldségfogyasztás ennél is ritkább volt. A napi legalább négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt a lakosság mindössze 18 százaléka teljesítette.

Európai összevetésben sem jobb a helyzet: uniós adat szerint a lakosság mindössze 12 százaléka eszik napi öt vagy több adag zöldséget-gyümölcsöt, és minden harmadik ember egyáltalán nem fogyaszt naponta ilyet.

Miért jó a leves erre?

Épp ezért érdemes a levesre gondolni: ez az a fogás, amelyben a zöldség nem külön tányéron, hanem a fő ételben van. Egy zöldségalapú leves egyetlen adagban több adagnyi zöldséget tud elrejteni – és a főzőlében maradó vízoldékony vitaminok is a tányérban maradnak, nem a lefolyóban.

A gyökérzöldségek másik előnye a tárolhatóság: hűvös, sötét helyen hetekig eltartanak, tehát nem kell hetente pótolni őket. A nagyobb tételben vásárlás így itt tényleg megéri.

Mit tegyünk a levesbe?

A klasszikus magyar leveszöldség-alap – sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, hagyma – szezonálisan most a legolcsóbb és a legjobb. Aki tovább bővítené, annak a cékla, a kelkáposzta és a karalábé is szezonális; a sütőtökből készült krémlevesről pedig külön cikkben írtunk.

A savanyúságok kérdését – hogy mit tudnak valójában a fermentált ételek, és hol a bizonyítékok határa – ebben az összeállításban jártuk körbe.