A sült gesztenye illata az ősz egyik legbiztosabb jele. Amit viszont a standon veszünk, az egyre kisebb eséllyel magyar: a hazai termesztés az elmúlt évtizedekben drámaian visszaesett.

Kétszázhetvenhat hektár

Az agrárkamarai adatok szerint a magyarországi szelídgesztenye-termesztés mintegy 276 hektáron folyik, és szinte teljes egészében a Dunántúlra összpontosul: Vas megye 74, Somogy megye 74, Zala megye 58 hektárral vezeti a sort. Az éves országos termés jellemzően 150 és 300 tonna között alakul.

Ez az import mellett eltörpül: Magyarország évente 2000–2500 tonna gesztenyét hoz be. Az arány önmagáért beszél – a boltokban és a piacokon kapható gesztenye túlnyomó része külföldi. Egy 2018-as összesítés szerint a termés az évtizedek során háromezer tonnáról nagyjából a tizedére esett vissza.

Az első ellenség: a kéregrák

A visszaesés fő oka nem a piac, hanem két kórokozó. Az első a szelídgesztenye-kéregrák, amelyet 1904-ben írtak le először az Egyesült Államokban – ott gyakorlatilag kiirtotta az amerikai gesztenye állományait. Európában a járványszerű pusztulás 1938-ban indult Észak-Olaszországból. Magyarországról az első hivatalos adat 1969-ből származik, a Zala megyei Nemeshetésről.

A védekezés egyetlen nagy területen is gazdaságos módszere a hipovirulens, vagyis legyengített gombatörzsekkel végzett biológiai kezelés. Az első hazai szabadföldi kezelésekre 1997-ben került sor Ágfalván, valamint Pécsvárad és Zengővárkony térségében.

A második: a gubacsdarázs

A szelídgesztenye-gubacsdarázs 2008 és 2010 között olasz ültetvényi anyaggal került be az országba – akkor sikerült megállítani. 2013-ban azonban természetes terjedéssel, Szlovénia felől visszatért, és 2014-re Zala megye nagy részén megtelepedett.

A kártétel súlyos: a darázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében a termésmennyiség akár 50–75 százalékkal is csökkenhet. A védekezés itt is biológiai: a Torymus sinensis nevű fémfürkész betelepítésével, amelyet 2014-ben Zala, 2015-ben Somogy megyében kezdtek kijuttatni.

Mikor van szezonja, és mennyibe kerül?

A nagybani piaci árjegyzésben a hazai gesztenye tavaly október 9-én, az import október 13-án jelent meg – vagyis a szezon október közepén indul. Az igazi csúcs viszont később jön: piaci árusok szerint november és december a fő időszak.

Az árakról: a legutóbbi nagybani jegyzés szerint az import első osztályú gesztenye 1900–2500 forint kilónként. Kiskereskedelemben ennél jóval magasabb árakkal is lehet találkozni – tavaly ősszel egy szegedi piacon a spanyol gesztenyét 4800 forint körüli áron mérték.

Gesztenyepüré: mennyiért?

A legismertebb magyar gesztenyés desszert a tejszínhabbal tálalt gesztenyepüré, amelyre már egy 19. századi szakácskönyv is közölt receptet. A bolti kínálatban a 200 grammos hűtött püré nagyjából 1100–1350 forint, a 250 grammos gyorsfagyasztott változat 1150 forinttól indul, a prémium kiszerelés 1650 forint körül van.

Táplálkozási szempontból

A gesztenye a diófélékkel ellentétben nem zsírban, hanem szénhidrátban gazdag: keményítőtartalma a búzáéhoz vagy a rizséhez mérhető, zsír alig van benne. C-vitamin-tartalma 100 grammonként 40 milligramm, ennek nagy része azonban a főzés során lebomlik – vagyis a sült gesztenyét nem C-vitamin-forrásként érdemes számon tartani.

Az őszi konyha többi alapanyaga

A gesztenye mellett most van a csúcson a sütőtök szezonja is – a fajtákról és az árakról itt írtunk. Aki eltenne valamit télire, annak a biztonságos házi tartósítás szabályait ebben a cikkben szedtük össze.