Az újbor a magyar borkultúra egyik legrégebbi közösségi élménye: az a pillanat, amikor az adott év termése először kerül pohárba. A hagyomány szerint erre Márton napján, november 11-én kerül sor.

Márton napja: hagyomány, nem jogszabály

Először egy gyakori félreértést érdemes tisztázni. Sokan úgy tudják, hogy az újbort jogszabály szerint csak november 11. után lehet forgalomba hozni. Ez nem így van: a hatósági tájékoztatók nem tartalmaznak ilyen naptári korlátot. A borászati termék forgalomba hozatalához forgalomba hozatali engedély kell, amelyet mintaleadás után adnak ki – az ügyintézési határidő normál eljárásban 60 nap, soron kívüli eljárásban 8 nap. A gyakorlati korlát tehát az eljárás átfutási ideje, nem egy naptári nap.

Márton napja ettől függetlenül valódi hagyomány: az adventi böjt előtti utolsó nap, amelyhez a libasült és az újbor egyaránt hozzátartozik. A régi szólások is erről szólnak: „A bornak Szent Márton a bírája", „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik". A liba a legenda szerint úgy került az ünnephez, hogy Márton alázatból egy libaólba bújt a püspökké választás elől, de a ludak gágogásukkal elárulták. Szent Márton egyébként Pannóniában született 316 körül, és 397-ben halt meg.

A 2026-os évjárat: fagy és aszály

Az idei év a magyar szőlészet egyik legnehezebbike. A májusi fagyok a szakmai becslések szerint mintegy 30 milliárd forintos termelési értékben okoztak közvetlen kárt.

A borvidéki bontás megrázó. A Hajós-Bajai borvidék 1800 hektárjából több mint 1500 hektáron száz százalékos fagykár keletkezett. A Kunságban a 20 ezer hektárból 15 ezer hektárt ért súlyos fagykár. A terméskiesés az Alföldön legalább 50–80 százalék, máshol az aszály miatt 15–30 százalék. Több helyen a leszüretelés sem éri meg.

Mihez képest kevés?

Az összevetéshez érdemes tudni a szokásos nagyságrendeket. A hivatalos statisztika szerint a magyar szőlőtermés 2024-ben 378 832 tonna, a bortermelés 2 688 499 hektoliter volt. Az azt megelőző években ennél magasabb: 2023-ban 410 977 tonna és 2 922 768 hektoliter, 2022-ben 414 554 tonna és 2 913 350 hektoliter. A 2026-os évjárat végleges összesítője még nem jelent meg.

Hat borrégió, csökkenő fogyasztás

A hazai borvidékeket hat borrégióba sorolják: Balaton, Duna, Felső-Pannon, Felső-Magyarország, Pannon és Tokaj. A fogyasztás ugyanakkor évek óta csökken: az egy főre jutó borfogyasztás 2025-ben 18,0 liter volt, szemben a 2024-es 18,6 és a 2023-as 19,6 literrel.

A belföldi felhasználás 2025-ben 172,5 millió liter volt, szemben a 2024-es 179,5 és a 2023-as 191,8 millióval. Az export 121,7 millió liter, az import 7,3 millió liter volt. Kevesebb bor terem, és kevesebb is fogy – a kettő együtt határozza meg, mit látunk majd a polcokon.

Mit érdemes kóstolni?

Egy nehéz évjáratban a mennyiség esik, a minőség viszont nem feltétlenül: a kisebb terhelésű tőkék koncentráltabb szőlőt hozhatnak. Az újbornál ez különösen érdekes, mert az illatos, fiatal fehérborok – a friss, ropogós savú tételek – szezonja épp most van. A Márton-napi kóstolók jellemzően pincészeti helyszíneken zajlanak, érdemes a borvidék saját közleményeit követni, mert a programok évről évre változnak.

Ha a poháron túl is melegítenénk

Az újbor mellett november a forralt bor szezonja is. Arról, hogy miért nem szabad felforralni – és hol van a 70 fokos határ –, külön cikkben írtunk. A Márton-napi asztal harmadik klasszikusáról, a gesztenyéről pedig itt olvashat.