Néhány hét, és beindul a forralt boros szezon. Összeszedtük, mit mond róla a szabályozás és a hatósági vizsgálat – és mennyibe került tavaly egy pohár a budapesti vásárokban.

Hetven fok a felső határ

Az alsó-szászországi élelmiszerbiztonsági hatóság ajánlása szerint a forralt bort lassan, legfeljebb 70 fokig és a lehető legrövidebb ideig szabad melegíteni. E fölött két baj történik egyszerre: túlzott alkoholveszteség lép fel a kiforrás miatt, és jelentősen romlik az íz és az illat is – a fűszerjegyek helyét főtt, odaégett jegyek veszik át. A név tehát félrevezető: a forralt bort nem szabad felforralni.

Mi számít egyáltalán forralt bornak

Az ízesített borászati termékekről szóló uniós rendelet szerint a forralt bor kizárólag vörös- vagy fehérborból, vagy mindkettőből készülhet, és víz hozzáadása tilos. A fő fűszerezés a fahéj és/vagy a szegfűszeg. Ha fehérborból készül, azt a címkén jelezni kell. A tényleges alkoholtartalomnak legalább 7 térfogatszázaléknak kell lennie; a gyakorlatban a 7 és 14,5 százalék közötti sáv a jellemző.

Mennyi alkohol marad benne

Egy széles körben idézett amerikai táblázat szerint az alkohol jóval lassabban távozik, mint sokan hiszik. Ha forró folyadékhoz adjuk, majd levesszük a tűzről, az alkohol 85 százaléka megmarad; egy éjszakán át hő nélkül állva 70 százalék; negyedórás párolás után 40, félóra után 35, egy óra után 25 százalék. Vagyis a rövid ideig melegített forralt bor gyakorlatilag a bor teljes alkoholtartalmát megőrzi – érdemes ezt beszámítani, ha valaki autóval van.

Miért nem mindegy, meddig melegítjük

Egy német hatósági vizsgálólabor jelentése szerint a hosszú melegítés nemcsak az alkoholt párologtatja el, hanem a Maillard-reakció révén növeli a hidroxi-metil-furfurol tartalmat is. Ugyanez a vizsgálat 41 forralt bort és 5 gyermekpuncsot elemzett: a fahéj kumarintartalma egyik mintában sem érte el az aggályos szintet, egy minta viszont a 7 százalékos alkoholminimum alatt maradt.

Ennyibe került tavaly egy pohár

A tavalyi budapesti adventi vásárokon egy pohár forralt bor 1500 forint volt. Összehasonlításul a lángos 2400, a sajtos-tejfölös lángos 3200, a fix áras menü 1600, a gulyásleves 4000, a marhapörkölt 6500, a sült kolbász 5500 és 5700 forint közé esett. A gasztronómiai kínálat átlagosan 1,5 százalékkal drágult az azt megelőző évhez képest, és a tételek közel 70 százalékának ára változatlan maradt.

Mikor nyitnak az adventi vásárok

Az idei nyitási dátumokat a nagy budapesti vásárok egyelőre nem hirdették ki. Tavalyi támpont: a Vörösmarty téri és a Bazilika előtti vásár november 14-én nyitott, a Deák Ferenc utcai 15-én, az óbudai 28-án, a Budai Várban 29-én, a Városligeti Varázsliget pedig december 5-én.

Tea és kávé: mit iszunk itthon

A KSH adatai szerint az egy főre jutó kávéfogyasztás 2,7 kilogramm volt a legutóbbi lezárt évben, ami stabilnak mondható. A teafogyasztás ellenben csökkenő pályán van: 14,1 dekagrammról 12,8-ra, majd 11,8 dekagrammra esett három év alatt.

Amit érdemes otthon kipróbálni

Otthon a legfontosabb szabály ugyanaz: alacsony lángon, hőmérőt használva, 70 fok alatt melegítsük, és ne hagyjuk órákig a tűzhelyen. Az idei évjáratról és a borárak alakulásáról külön cikkben írtunk, az őszi gasztroprogramokról pedig itt.