Az élelmiszer-pazarlás azon kevés környezeti mutatók egyike, ahol Magyarországon évek óta javulnak a számok. A NÉBIH Maradék nélkül programja 2016 óta méri, mennyi étel landol a kukában – az alábbiakban a legfrissebb eredmények.
Hatvan kiló, ebből húsz a pazarlás
A legutóbbi mérés szerint egy magyar ember évente 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel. Ennek 34,3 százaléka, vagyis 20,8 kilogramm az elkerülhető rész – ez az, amit meg lehetett volna enni. A maradék jelentős hányada, 34,3 kilogramm nem elkerülhető: csont, tojáshéj, kávézacc és hasonlók. Országos szinten ez körülbelül 576 ezer tonna élelmiszerhulladékot jelent, amiből közel 200 ezer tonna a valódi pazarlás.
Kilenc év alatt harmadával csökkent
Az elkerülhető pazarlás 2016 és 2025 között 37,2 százalékkal csökkent, az összes élelmiszerhulladék pedig 10,8 százalékkal. A mérés módszertana egyhetes hulladéknaplózás: a legutóbbi felvételben 151 háztartás és több mint 400 fogyasztó vett részt.
Mennyi ez forintban
A legfrissebb méréshez a hatóság nem közölt forintértéket. A korábbi felvételek alapján viszont van támpont: a 2024-es mérés szerint egy négyfős családnak közel 160 ezer forint felesleges kiadást jelentett évente a kidobott étel, a 2022-es mérés pedig fejenként 40 ezer forintot, országosan több mint 380 milliárd forintot mutatott ki.
A készétel a legnagyobb tétel
A legtöbbet a főtt, elkészített ételből dobjuk ki: ez évente 7,7 kilogramm fejenként. Utána a friss zöldség és gyümölcs, majd a pékáru következik – ez a három kategória adja az elkerülhető hulladék több mint 75 százalékát. A korábbi években a készételek aránya még magasabb volt: 2022-ben 10, 2024-ben 8,7 kilogramm.
Miért dobjuk ki
A mérés három fő okot azonosított: a feledékenységet, a túlvásárlást és a túl nagy adagok főzését. Mindhárom a bevásárlás és a főzés tervezésén múlik, nem az árakon vagy a technológián – vagyis a legnagyobb megtakarítási lehetőség a háztartásokban van.
Uniós összehasonlításban jól állunk
Egy Eurostat-alapú összevetés szerint az uniós átlag 70 kilogramm háztartási élelmiszerhulladék fejenként évente, Magyarországon ez 66 kilogramm volt – vagyis hazánk a kevésbé pazarló országok közé tartozik. Ez az adat 2022-ből származik.
Mit ír elő az uniós szabály 2030-ra
A hulladékkeret-irányelv tavaly októberben hatályba lépett módosítása 2030-ra 10 százalékos csökkentést ír elő a feldolgozás és a gyártás terén, valamint 30 százalékos, egy főre vetített csökkentést a kiskereskedelem és a fogyasztás szintjén. A tagállamoknak 20 hónapjuk van a nemzeti jogba való átültetésre.
Amit meg lehet menteni
A hazai élelmiszermentés is jelentős léptékű: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület összesen 140 millió kiló élelmiszert adományozott eddig, és ezzel mintegy 350 ezer tonna szén-dioxid-terhelést előzött meg. A szervezet évente 250 ezer rászorulónak segít, 8500 önkéntessel, napi 30 ezer kiló adománnyal, 800 áruházból átvett termékekből. Otthon a legtöbbet a maradékok újrahasznosításával és a helyes tárolással lehet tenni – a házi tartósítás hivatalos szabályairól itt írtunk, az őszi alapanyagárakról pedig ebben a cikkben.
