A berlini fal leomlása a huszadik század egyik legtöbbször idézett képsora. Az odáig vezető út viszont nem Berlinben, hanem a magyar–osztrák határon kezdődött, hónapokkal korábban.

A szögesdrót bontása

A vasfüggöny műszaki zárának bontása 1989 májusában kezdődött a magyar–osztrák határon; a határőrök Hegyeshalom térségében láttak neki a szögesdrót eltávolításának. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál jelképesen is átvágta a drótot – ez a fotó járta be a világsajtót.

A páneurópai piknik

1989. augusztus 19-én a Sankt Margarethen és Sopron közötti határszakaszon rendezték meg a páneurópai piknikt. A szervezők a Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió voltak, a védnökök Otto von Habsburg európai parlamenti képviselő és Pozsgay Imre államminiszter.

Hogy pontosan hányan jutottak át aznap, arról a hivatalos források sem egyeznek: a német szövetségi kormány oldala mintegy hétszáz NDK-állampolgárt említ, az Európai Bizottság kulturális oldala közel hatszázat. Annyi biztos, hogy több százan éltek a lehetőséggel.

A bejelentés

Magyarország augusztus 25-én jelentette be, hogy megnyitja a határt a keletnémet menekültek előtt. Horn Gyula szeptember 10-én este, „A Hét" című televíziós műsorban közölte a döntést, az intézkedés pedig szeptember 11-én éjfélkor lépett hatályba.

A hatás azonnali volt: három nap alatt tizenkétezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián keresztül. Az összlétszámról a források eltérnek – az egyik szerint november végéig 60–70 ezren, egy másik szerint napokon belül mintegy hetvenezren hagyták el az országot Magyarországon át. Bármelyik számot nézzük, egy közepes magyar város teljes lakosságáról van szó.

November 9., óráról órára

A berlini nap eseményei percre pontosan rekonstruálhatók. Este hat órakor kezdődött a keletnémet állampárt nemzetközi sajtótájékoztatója Günter Schabowski politikai bizottsági taggal.

Este 18.50-kor, az új utazási szabályozás hatálybalépéséről kérdezve hangzott el a mondat, amely eldöntötte a napot: „Ab sofort, unverzüglich" – azonnal, késedelem nélkül. Tizenöt perccel később a nemzetközi hírügynökség már azzal a hírrel indult, hogy az NDK megnyitja a határt.

Este 20.15-kor még csak nyolcvan ember állt a kelet-berlini átkelőknél. Fél tízre a Bornholmer Straße átkelőnél már öt-tízszáz ember gyűlt össze, fél tizenkettőre ezrek nyomultak a sorompónak – ekkor Harald Jäger határőrtiszt leállította az útlevél-ellenőrzést. Éjjel egy óra körül ezrek keltek át a Brandenburgi kapunál, és táncoltak a falon.

Hol lehet ezt megnézni itthon?

A soproni Páneurópai Piknik Emlékpark 2014-ben kapta meg az Európai Örökség címet. A látogatóközpont 2019-ben épült, ingyenesen látogatható, kiállítótere 110 négyzetméter, és a szabadtéri „időfolyosó" jelöli az egykori vasfüggöny vonalát. Fontos tudni, hogy a látogatóközpont szezonálisan üzemel, ezért a novemberi nyitvatartást érdemes indulás előtt ellenőrizni.

Budapesten a berlini fal két eredeti darabjából álló emlékmű a tizenkettedik kerületben, a Szarvas Gábor út 58–60. alatt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadó Központjának kertjében áll. Eredetileg 1990-ben állították fel, jelenlegi helyére 2004-ben, a fal lebontásának tizenötödik évfordulóján került – a központ azért fogadta be, mert 1989-ben sok keletnémet menekültet látott el.

Miért november 9.?

A dátum a német történelemben rendkívül sűrű: ugyanezen a napon több súlyos huszadik századi esemény is történt. Talán ezért is maradt a német nemzeti ünnep október 3-a, az újraegyesítés napja – és nem a fal leomlásának évfordulója. A közös emlékezés napjairól és a magyar gyakorlatról október 23-a kapcsán írtunk, a nemzeti emlékezés helyszíneiről pedig a Fiumei úti sírkertről szóló összeállításunkban.