Október 23. munkaszüneti nap, idén péntekre esik, így háromnapos hosszú hétvégét ad; áthelyezett munkanap nem tartozik hozzá. Az évforduló apropóján összeszedtük, mi történt pontosan hetven évvel ezelőtt, és mit mondanak a számok.

Így indult a nap

A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói még a napokban megfogalmazták a tizenhat pontos követelést, amelyben többek között a szovjet csapatok kivonását és a többpártrendszert kérték. Piros László belügyminiszter végül engedélyezte a tüntetést, amely délután három órakor indult a Bem József-szobortól, a MEFESZ szervezésében. A szónokok a lengyel reformmozgalommal való szolidaritást hangsúlyozták.

Este a Kossuth téren

Öt óra körül a mintegy 50 ezer fős tömeg a Margit hídon át a Parlament elé vonult. Este nyolckor Gerő Ernő pártfőtitkár rádióbeszédében nacionalista vádakkal illette a tüntetőket – ez tovább hevítette a hangulatot. Kilenc órakor Nagy Imre megjelent a Kossuth téri tömeg előtt, amely ekkorra két-háromszázezresre duzzadt, ő azonban csak az 1953-as programját ajánlotta, és a tömeg elégedetlen maradt.

Tíz órakor eldördült az első lövés

Este tíz óra körül a Rádió épülete előtt, a Bródy Sándor utcában eldördült az első lövés, és megkezdődött az összecsapás. A Rádió ostroma elhúzódott, a környéken hajnalig tartottak a harcok.

A Sztálin-szobor

Ugyanezen az estén a Felvonulási téren a tüntetők ledöntötték a Sztálin-szobrot; a bronzóriás darabokra hullott, a talapzatán csak a csizmák maradtak. A ledöntés pontos óráját a hozzáférhető kronológiák nem rögzítik.

Hány áldozata volt

A KSH utólagos, anyakönyvi és temetői nyilvántartásokon alapuló összesítése szerint 1956. október 23. és 1957. január 16. között körülbelül 2652 haláleset történt, ebből mintegy 2045 Budapesten, 607 vidéken. Sebesültből 19 226 főt regisztráltak október 23. és december 31. között. Egy másik bontás körülbelül 2700 halálos áldozatról szól: az áldozatok 85 százaléka férfi, 15 százaléka nő volt, és 78 százalékuk Budapesten halt meg. A legtöbb áldozat a VIII. kerületben (435), a IX.-ben (234) és a VII.-ben (176) volt. A KSH 1957-ben állította össze ezeket az adatokat, amelyeket 1990-ig titkosítottak.

Kétszázezren menekültek el

A Statisztikai Szemlében megjelent összegzés szerint 1955 és 1959 között a végleges elvándorlás nettó egyenlege 176 ezer fő volt. A korabeli források alapján 193 885-en menekültek Ausztriába és Jugoszláviába – Ausztriába nagyjából 180–184 ezren, Jugoszláviába 19–20 ezren. Közülük később összesen mintegy 14 866-an tértek vissza.

Ma ingyenesek a múzeumok

A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló kormányrendelet alapján a három nemzeti ünnepen – március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án – a múzeumok látogatása állampolgárságtól függetlenül mindenki számára díjtalan. Érdemes az adott intézmény oldalán ellenőrizni, hogy a kedvezmény az időszaki kiállításokra is vonatkozik-e.

Mi jön a hosszú hétvégén

A mai nappal indul a háromnapos hosszú hétvége és egyben a tíznapos őszi szünet – utóbbi november 1-jéig tart. A naptári részletekről korábban írtunk. A másik őszi nemzeti emléknapról, október 6-ról ebben a cikkben írtunk.