A televízió világnapja nem a készülékről szól, hanem a médium társadalmi szerepéről. Harminc év alatt viszont éppen ez a szerep alakult át a legjobban – és a magyar adatok ezt az átalakulást szokatlanul élesen mutatják.

Miért éppen november 21.?

Az ENSZ hivatalos világnapja november 21-re esik, és az 1996. november 21–22-én tartott első World Television Forumra emlékezik. A világnapot a Közgyűlés az 1996. december 17-i, 51/205. számú határozatával kiáltotta ki.

Vagyis a mai nap egyszerre két évforduló: harminc éve ült össze először a fórum, és majdnem harminc éve létezik maga a világnap is. Az ENSZ mai megfogalmazása szerint a televízió „továbbra is a videofogyasztás legnagyobb egyetlen forrása”.

Napi 234 perc: a magyar átlag

Az NMHH médiapiaci jelentése szerint 2024-ben a teljes lakosságra vetített napi átlagos lineáris tévénézési idő 234 perc volt. Ez majdnem napi négy óra – csak lineáris csatornahasználatra, streaming nélkül.

Ez a szám önmagában viszont keveset mond, mert a magyar tévénézés ma két, egymástól nagyon távol álló szokásrendszer átlaga.

A generációs szakadék számokban

Korcsoportok szerint 2024-ben így alakult a napi átlagos lineáris tévénézés: a 4–17 évesek 80, a 18–29 évesek 86, a 30–39 évesek 147, a 40–49 évesek 211, az 50–59 évesek 257, a 60 év felettiek pedig 415 percet néztek naponta.

A hatvan év felettiek tehát közel ötször annyi időt töltenek lineáris tévé előtt, mint a huszonévesek. Ilyen mértékű különbség kevés médiafogyasztási mutatóban fordul elő.

2025: tovább nyílik az olló

A friss féléves adatok szerint a szakadék nem záródik, hanem mélyül: a 18–29 évesek napi átlaga 2025 második félévében 79 percre csökkent, miközben a 60 év felettieké 423 percen maradt.

Nem csak kor kérdése

A társadalmi státusz szerinti bontás legalább ilyen tanulságos: a magasabb vásárlóerejű csoport naponta 135 percet, az alacsonyabb 343 percet tölt lineáris tévénézéssel. A különbség tehát nem pusztán generációs, hanem társadalmi is.

Huszonöt év alatt így változott

Az NMHH huszonöt éves visszatekintése szerint a napi tévéfogyasztás a négy év felettieknél az 1997-es napi 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre nőtt. Ugyanakkor a napi rendszerességgel tévézők aránya 2000-ben 80, 2021-ben már csak 73 százalék volt.

Vagyis kevesebben néznek tévét, de akik igen, azok többet. 2021-ben a 15 év feletti népesség napi médiafogyasztása így oszlott meg: tévé 304 perc, internet 204 perc, rádió 152 perc, sajtó 17 perc.

Ötvenhárom éves az átlagnéző

2022-ben a tévénézők átlagéletkora 53 év volt, szemben a lakosság 43 éves átlagával. A tízéves különbség 1997-ben még csak négy év volt – ez a mutató talán a legpontosabban írja le, mi történt a médiummal egy negyedszázad alatt.

Streaming: három év alatt 21-ről 53 százalékra

2024-ben a tévés háztartásban élők 53 százaléka fért hozzá valamelyik streamingszolgáltatáshoz – három évvel korábban ez az arány még csak 21 százalék volt. A tévékészülékek közel kétharmada internetképes volt 2024 végén.

Előfizetésben ez visszafogottabb: a háztartások 25 százalékának volt streaming-előfizetése, ezen belül Netflix 21, Max 5, Disney+ 4 százalék. A korcsoportos bontás viszont beszédes: a 16–20 éveseknél 47 százalék használ streaminget, a 65 év felettieknél 63 százalék nem használ sem streaminget, sem torrentet.

Hatszázhuszonhat csatorna

2024 végén 626 televíziócsatorna volt elérhető a hazai műsorterjesztőknél, ebből 311 magyar joghatóság alatt. Magyar nyelvű csatornából 410 létezett, közülük 90 országos elérésű.

A trend kettős: a magyar nyelvű kínálat 2019 és 2024 között 503-ról 410-re csökkent, miközben az országos csatornák száma 76-ról 90-re, a regionálisoké 21-ről 37-re nőtt. Tematika szerint a kilencven országos csatornából 19 szórakoztató-bulvár, 16 film-sorozat, 13 ismeretterjesztő, 11 gyermek-, 10 sportcsatorna.

A sport viszi a nézőszámot

A 2025 második félévi legnézettebb műsorok listáját a sport uralta: az első helyen a Magyarország–Portugália vb-selejtező állt 1 029 000 nézővel, a másodikon a Magyarország–Írország mérkőzés 1 017 000 nézővel. A harmadik helyre az augusztus 20-i „Tűz és fények játéka” került 861 000 nézővel.

Csatornaszinten a TV2 átlagos nézőszáma 195 ezer, az RTL-é 104 ezer, a Duna TV-é 50 ezer volt ugyanebben az időszakban.

Tévé a lakáson kívül is

Egy 2024 novemberi NMHH-kutatás GPS- és hangfelismerés-alapú módszerrel mérte az otthonon kívüli tévénézést hat csatornán. Percenként átlagosan több mint 26 ezren kapcsolódtak be tévéadásba az otthonuktól legalább negyven méterre; hétköznap este hat órakor több mint 90 ezren, a csütörtök esti csúcsórában pedig percenként több mint 180 ezren.

A képernyő tehát nem szűkült be a nappalira. A kulturális fogyasztás más ágait is érdemes mellétenni: a könyvpiac számairól és a magyar filmek nézőszámairól korábban külön is írtunk.

Gyakori kérdések

Miért november 21. a televízió világnapja?

Az ENSZ az 1996. november 21–22-én tartott első World Television Forum emlékére jelölte ki; a világnapot az 1996. december 17-i, 51/205. számú közgyűlési határozat mondta ki.

Mennyit tévézik egy átlagos magyar?

2024-ben napi 234 percet lineáris csatornákon, a teljes lakosságra vetítve.

Melyik korosztály tévézik a legtöbbet?

A 60 év felettiek, napi 415 perccel 2024-ben; a legkevesebbet a 4–17 évesek, napi 80 perccel.

Hány magyar háztartásban van streaming?

2024-ben a tévés háztartásban élők 53 százaléka fért hozzá streamingszolgáltatáshoz, előfizetése viszont a háztartások 25 százalékának volt.

Hány tévécsatorna érhető el Magyarországon?

2024 végén 626, ebből 410 magyar nyelvű és 90 országos elérésű.

Mi volt a legnézettebb műsor 2025 második félévében?

A Magyarország–Portugália labdarúgó vb-selejtező az M4 Sporton, 1 029 000 nézővel.

Öregszik a tévénéző közönség?

Igen. 2022-ben a tévénézők átlagéletkora 53 év volt, a lakosság 43 éves átlagával szemben; 1997-ben ez a különbség még csak négy év volt.