A könyv a legnehezebben mérhető kulturális termék: mindenki tudja, hogy fontos, de a számok kevés helyen kerülnek egymás mellé. Most megpróbáltuk.

Mekkora a piac?

A könyvszakmai egyesülés adatai szerint a magyar könyvpiac becsült forgalma 68,7 milliárd forint volt fogyasztói áron, ami nominálisan hét százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest. Ugyanebben az évben 15 866 cím jelent meg, összesen 35,3 millió példányban – címenként átlagosan 2172 példány.

A formátumok megoszlása nem meglepő, de a nagyságrendje talán igen: a forgalom 96,2 százalékát a nyomtatott könyv adja, az e-könyv 2,5, a hangoskönyv 1 százalékot. Műfaj szerint a szórakoztató és szépirodalom vezet 35,67 százalékkal, ezt követik a gyermek- és ifjúsági könyvek 30,02 százalékkal, majd az ismeretterjesztő és művészeti kiadványok 14,1 százalékkal.

A könyvtörvény

A piac szabályozási környezete 2024 októberében változott meg: azóta a könyvek árkötöttségéről szóló szabályozás értelmében a forgalmazó a hatálya alá eső, akkor vagy azután megjelent könyvekre a megjelenést követő egy évig legfeljebb tíz százalék kedvezményt adhat – és ebbe a szállítási és csomagolási költség is beleszámít.

Ez az a szabály, ami miatt az újdonságoknál eltűntek a nagy akciók, és amiért a karácsonyi kínálatban a régebbi címek között érdemes keresni a kedvezményt.

Miért drágult ennyit a könyv?

A szakmai körkép szerint a jelenlegi hazai átlagos könyvár hat-hét ezer forint, az újdonságoknál gyakori a nyolc-tízezer forintos ár is. Összehasonlításul: a járvány idején négy-négyésfél ezer forint volt a jellemző.

A háttérben konkrét költségek állnak. A keménytáblás könyvek nyomdai ára az elmúlt két-három évben huszonöt százalékkal nőtt, a papírköltség a háború kitörése óta két-háromszorosára, az energiaár négy-hatszorosára emelkedett, a logisztikai költségek pedig megduplázódtak. A könyv tehát nem azért drágult, mert a kiadók nagyobbat akarnak kaszálni, hanem mert a nyomda és a papír vitte fel az árat.

Napi két perc

A legmegdöbbentőbb adat az időmérlegből jön. A magyarok napi átlagos könyvolvasásra fordított ideje két perc – nőknél három, férfiaknál egy perc. A nyolcvanas évek végén ez napi tizenkét perc volt. A könyvet naponta kézbe vevők aránya ugyanezen idő alatt közel tizenhárom százalékról három százalék alá csökkent.

Van azonban egy adat, amely árnyalja a képet. Egy európai felmérés szerint Magyarországon a lakosság 52,3 százaléka olvasott könyvet az azt megelőző tizenkét hónapban – ez gyakorlatilag megegyezik a maga 52,8 százalékos uniós átlaggal. A bontás szerint 29,9 százalék kevesebb mint öt könyvet, 12,2 százalék hat-kilenc könyvet, 10,2 százalék tíz vagy több könyvet olvasott.

A két adat nem mond ellent egymásnak: sokan olvasnak évente néhány könyvet, de kevesen olvasnak minden nap. A napi rutinból tűnt el a könyv, nem az életből.

Magyar Nobel-díj

A magyar irodalom legnagyobb nemzetközi elismerése tavaly érkezett: Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat, a bejelentés október 9-én történt, a díjat december 10-én vette át Stockholmban. Ő a második magyar nyelven publikáló irodalmi Nobel-díjas.

Hazai díjak

A legutóbbi Libri Irodalmi Díjakat tizenkét kategóriában adták át az Ünnepi Könyvhét keretében, a Budapest Music Centerben. Az év szépirodalmi könyve Náray Tamás Apám szerint című kötete lett, az év gyerekkönyve Bartos Erika Bogyó és Babóca – Ki kicsoda? című munkája, az év gasztronómiai könyve pedig Borbás Marcsi Magyarország finom című kiadványa.

A szakma két nagy éves eseménye a júniusi Ünnepi Könyvhét és a Gyermekkönyvnapok, valamint az októberi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – ez utóbbi idei díszvendégei Németország, Ausztria és Svájc voltak.

Mit vegyünk karácsonyra?

Országos „karácsonyi könyvvásár" mint rendezvény nincs a naptárban – a szakmai szervezet éves eseményei a könyvhét és a könyvfesztivál. Aki ajándékot keres, annak a könyvtörvény miatt a régebbi címeknél éri meg a leértékelést figyelni, az újdonságoknál viszont mindenhol nagyjából ugyanazt az árat fogja látni.

Ha inkább élő kultúrára szavazna: a novemberi színházi bemutatókat és a bérletárakat külön cikkben szedtük össze.