Az őszi könyvszezon a kiadói év csúcsa: ilyenkor jönnek a nagy címek, és ilyenkor dől el a karácsonyi forgalom is. Összeszedtük, mekkora valójában a magyar könyvpiac, mennyibe kerül egy könyv, és mennyit olvasunk.
Hatvannyolcmilliárdos piac
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének adatai szerint a szabadforgalmú könyvpiac becsült forgalma a legutóbbi lezárt évben 68 717 540 000 forint volt fogyasztói áron. Ez nominálisan nagyjából 7 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest. Az egyesület maga jelzi, hogy az adatszolgáltatás nem volt teljes körű, ezért az értékek becsültek.
Tizenötezer-nyolcszáz cím egy évben
Ugyanebben az évben 15 866 cím jelent meg, összesen 35,3 millió példányban. Ez címenként átlagosan 2172 példányt jelent – vagyis a magyar könyvkiadás jellemzően kis példányszámú, sok címmel dolgozó ágazat.
A nyomtatott könyv uralja a piacot
Formátum szerint a print kiadványok teszik ki a forgalom 96,2 százalékát, az e-könyv 2,5, a hangoskönyv pedig 1 százalékot. A digitális formátumok tehát itthon még mindig marginálisak, szemben több nyugat-európai piaccal, ahol a hangoskönyv részesedése jóval magasabb.
Hat-hétezer forint egy átlagos könyv
Hivatalos, statisztikailag mért könyvátlagár nincs, iparági szereplők szerint viszont a hazai átlagár jelenleg 6–7 ezer forint, míg az újdonságok gyakran 8–10 ezer forintba kerülnek – néhány évvel ezelőtt ez 3–4 ezer forint volt. Az egyik nagy nyomda vezetője szerint a keménytáblás könyv nyomdai termelői ára az elmúlt két-három évben közel 25 százalékkal nőtt.
Nyolcvan könyv egy átlagfizetésből
Egy nagy hazai kiadói csoport vezetőjének összehasonlítása szerint a magyar átlagfizetésből körülbelül 80–90 könyv vásárolható, míg a lengyelből 230, a németből 180, a franciából 130. Ez jól mutatja, hogy a könyv itthon relatíve drágább jószág, mint a régió több országában.
Hetvenhárom százalék olvas valamennyit
Egy 2023-as, ezer főnél nagyobb mintán készült felmérés szerint a magyarok 73 százaléka legalább alkalomszerűen olvas, 27 százalék egyáltalán nem. Naponta 15, hetente 13, havonta szintén 13 százalék olvas. Egy korábbi, 2020-as adatfelvételű vizsgálat szerint a hetente olvasók aránya 2005 és 2020 között 25 százalékról 13 százalékra esett.
Napi egy-három perc
A KSH időmérleg-adatain alapuló összegzés szerint 1987-ben a 15–74 évesek naponta 12 percet fordítottak könyvolvasásra; ma ez a nőknél napi 3, a férfiaknál napi 1 perc. Fontos, hogy ez az egész népességre vetített átlag, tehát nem azt jelenti, hogy aki olvas, az percekig teszi – hanem azt, hogy kevesebben olvasnak.
Hatvankilenc kötet a Margó-díj hosszúlistán
Az őszi irodalmi szezon kiemelt eseménye a Margó-díj átadása, amelyre idén 69 kötet nevezett; a jelentkezési határidő június 30-án zárult. A díjat minden évben októberben adják át, a díjazás egymillió forint, mellette kereskedelmi és médiatámogatás, valamint egy 500 ezer forintos különdíj. A tavalyi díjazott Tóth Marcsi volt, aki idén a Liszt Ünnep programjában is szerepel egy önálló esttel. A díjról és a hosszúlistáról korábban részletesen írtunk.
Mi zajlott már az őszi könyves szezonban
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált október 1. és 4. között rendezték, díszvendégként Németországgal, Ausztriával és Svájccal, ír irodalmi fókusszal. Erről itt írtunk; a párhuzamosan futó Liszt Ünnep programjáról pedig ebben a cikkben.
