Az évforduló az egyik legmélyebben rögzült dátum a magyar történelmi emlékezetben. Az alábbiakban összeszedtük, mit rögzít róla a jogszabály, mit tudunk pontosan a kivégzésekről, és hol találhatók a hozzá kötődő emlékhelyek.
Mióta hivatalos gyásznap
A nemzeti gyászról szóló 237/2001. (XII. 10.) kormányrendelet mondja ki, hogy a kormány október 6-át és november 4-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja. A rendelet 2001. december 18-án lépett hatályba. November 4. az 1956-os forradalom leverésének napja, tehát a jogszabály egyszerre két gyásznapról rendelkezik.
Négyen sortűz, kilencen akasztás által
A Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalója szerint 1849. október 6-án Aradon négy tábornokot golyó általi halállal végeztek ki: Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet. Kilencen kötél által haltak meg: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly.
A tizenháromnál többen voltak
A levéltár külön felhívja a figyelmet arra, hogy a köztudatban élő tizenhármas szám nem fedi le a teljes valóságot: 1849 augusztusa és 1850 februárja között további honvédtiszteket is kivégeztek Aradon. Arra is emlékeztet, hogy a vértanúk között nemcsak magyarok voltak – szerb, horvát, német, osztrák és örmény származásúak is –, ami a korabeli ország többnemzetiségű voltát tükrözi.
Batthyány Lajos ugyanezen a napon halt meg Pesten
Az első független magyar kormány miniszterelnökét ugyanezen a napon, Pesten, az Újépület udvarán végezték ki. Eredetileg akasztásra ítélték, de a cellájában elkövetett sikertelen öngyilkossági kísérlete – egy becsempészett tőrrel ejtett nyaksérülés – miatt a kivégzés módját golyó általira változtatták.
A Batthyány-örökmécses
A pesti kivégzés helyszínén álló egykori Újépület helyén ma a Batthyány-örökmécses áll, az V. kerületi Báthory utcában. Az emlékművet 1926. október 6-án avatták fel, az egyik utolsó élő 1848-as honvéd jelenlétében; Pogány Móric nyertes pályaműve alapján, módosított tervek szerint készült el. A Nemzeti Örökség Intézete történelmi emlékhelyként tartja nyilván.
Az aradi Szabadság-szobor kalandos története
Az aradi Szabadság-szobrot 1890. október 6-án avatták fel. A pályázatot eredetileg Huszár Adolf nyerte el, de 1885-ös halála után Zala György fejezte be, illetve dolgozta át a művet. Központi alakja a szabadságot jelképező Hungária-nőalak, körülötte négy szoborcsoport – Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozatkészség, Haldokló harcos –, a talapzaton pedig a tizenhárom tábornok bronz domborműve. A szobrot 1925-ben eltávolították, évtizedekig az aradi vár árkaiban, majd egy minorita kolostor udvarán tárolták, és csak 2004. április 25-én avatták fel újra, a Megbékélési parkban. 2017 óta kiemelkedő nemzeti értékként szerepel a Magyar Értéktárban.
Hol lesznek megemlékezések
Az állami megemlékezések programját minden évben az október 6-i hivatalos kormányzati oldalon teszik közzé; a helyi rendezvényekről az önkormányzatok adnak tájékoztatást. Az ősz többi kulturális eseményéről is írtunk: október 8-án indul a Liszt Ünnep, a hónap színházi bemutatóit pedig ebben az összeállításban szedtük össze.
