A melbourne-i olimpia a modern olimpiatörténet egyik legkülönösebb kiadása volt: a déli féltekén, novemberben rendezték, több ország politikai okból távol maradt, és a magyar csapat számára a sportnál sokkal többről szólt.
1956. november 22., délután három óra
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság könyvtárában őrzött eredeti programfüzet szerint a megnyitóünnepség 1956. november 22-én, csütörtökön délután három órakor kezdődött a főstadionban. A játékok november 22-től december 8-ig tartottak.
A dátum önmagában is szokatlan: a déli féltekén ekkor van tavasz vége, így a nyári olimpia a naptár szerint az északi félteke késő őszére esett. A magyar közönség számára ez azt jelentette, hogy a forradalom leverése után alig három héttel kezdődött a torna.
Hetvenkét nemzet, 3 314 sportoló
A játékokon 72 nemzet 3 314 sportolója vett részt – 2 938 férfi és 376 nő –, 17 sportágban, összesen 151 versenyszámban. A női mezőny aránya mai szemmel megdöbbentően alacsony: a résztvevők alig több mint tizede volt nő.
A magyar mérleg: negyedik hely
Magyarország kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel, összesen 26 éremmel a negyedik helyen végzett az éremtáblázaton. Ez a teljesítmény önmagában is kiemelkedő lenne – az adott történelmi körülmények között viszont különösen az.
A magyar sportolók úgy versenyeztek, hogy a hazai helyzetről jórészt csak töredékes híreik voltak, és sokan nem tudták, mi vár rájuk hazatérés után.
Négy ország Magyarország miatt maradt távol
Melbourne az első olyan olimpia volt, amelyet politikai okból több ország is bojkottált. Hollandia, Spanyolország, Svájc és Liechtenstein a magyarországi szovjet beavatkozás miatt maradt távol.
További négy ország – Egyiptom, Irak, Libanon és Kambodzsa – a szuezi válság miatt nem indult, Kína pedig Tajvan részvétele miatt hiányzott. A politika tehát nem a helyszínen jelent meg először, hanem már a nevezéseknél.
Vér a vízben
A torna leghíresebb magyar epizódja a magyar–szovjet vízilabda-mérkőzés lett, amelyen Zádor Ervin megsérült, és véres arccal hagyta el a medencét. A jelenetből készült fotó a huszadik századi sportfotózás egyik ikonikus képe lett, a mérkőzés pedig „vér a vízben” néven vonult be a köztudatba.
A történet azért maradt meg ennyire, mert egyszerre volt sportesemény és politikai jelenet: néhány héttel a forradalom leverése után, a világ nyilvánossága előtt.
Ami eközben itthon történt
Ugyanezen a napon, 1956. november 22-én este fél hétkor hagyta el Nagy Imre és csoportja a budapesti jugoszláv nagykövetséget. Néhány nappal korábban, november 18-án hárman – Vas Zoltán, Szántó Zoltán és Lukács György – önként távoztak az épületből.
Másnap, november 23-án repülőgéppel Romániába szállították a csoportot. Nagy Imrét a Snagovi-tó partján tartották házi őrizetben; itt írta meg Gondolatok és emlékezések című munkáját.
A néma tüntetés
Holnap lesz hetven éve a forradalom utáni hetek egyik legkülönösebb demonstrációjának. Az 1956-os Intézet leírása szerint 1956. november 23-án, a forradalom kitörésének hónapfordulóján Budapesten és több vidéki városban néma tüntetést szerveztek: az utcák a meghirdetett időre teljesen elnéptelenedtek.
Az Intézet elemzése szerint a novemberi és decemberi demonstrációkból már hiányzott az októberi lelkesültség – elkeseredettség, félelem és gyász jellemezte őket. A néma tüntetés éppen ezért volt hatásos: nem hangos volt, hanem üres.
Miért maradt meg ez a hét az emlékezetben?
Az 1956-os november két, egymástól tízezer kilométerre zajló eseménysort kötött össze. Melbourne-ben a magyar sportolók a világ előtt szerepeltek, itthon pedig éppen ezekben a napokban zárult le a forradalom utolsó, csendes szakasza.
A sport szerepe ebben nem mellékes: hetven év távlatából a melbourne-i éremtáblázat és a néma tüntetés ugyanannak a hétnek a két arca. Hasonló, hosszú távú történelmi ívről szólt a magyar határnyitásról szóló összeállításunk is.
A mai sportnaptár persze már máshogy néz ki: a válogatott őszi tétmérkőzéseit korábban vettük sorra.
Miért novemberben rendezték?
A válasz egyszerű, mégis sokakat meglep: Melbourne a déli féltekén fekszik, ahol az évszakok fordítottak. Az északi féltekén megszokott július-augusztusi olimpiai időpont Ausztráliában a tél közepére esett volna, ezért a szervezők a helyi tavasz végét választották. Így lett a nyári olimpia az északi félteke novemberében.
Ennek gyakorlati következményei is voltak. Az európai sportolók számára a felkészülési naptár teljesen felborult, hiszen a szezon szokásos csúcsidőszaka után hónapokkal kellett formába kerülniük. A hosszú, akkoriban több napig tartó repülőút szintén komoly terhelést jelentett, és a versenyzők jelentős része hetekkel korábban érkezett meg.
Egy olimpia, két helyszínen
A melbourne-i játékok további különlegessége, hogy a lovassportokat nem Ausztráliában rendezték. Az akkori ausztrál karanténszabályok nem tették lehetővé a lovak beléptetését, ezért a lovasversenyeket néhány hónappal korábban, egy másik földrészen tartották meg. Ez az olimpiatörténet egyedülálló megoldása maradt: egyetlen olyan játékok, amelyeknek a programja két kontinens között oszlott meg.
Gyakori kérdések
Mikor kezdődött a melbourne-i olimpia?
1956. november 22-én, csütörtökön délután három órakor volt a megnyitóünnepség; a játékok december 8-ig tartottak.
Hány érmet szerzett Magyarország?
Összesen 26-ot: kilenc aranyat, tíz ezüstöt és hét bronzot, ezzel a negyedik helyen végzett az éremtáblázaton.
Hányan vettek részt a játékokon?
72 nemzet 3 314 sportolója – 2 938 férfi és 376 nő – 17 sportágban, 151 versenyszámban.
Mely országok bojkottálták az olimpiát?
Hollandia, Spanyolország, Svájc és Liechtenstein a magyarországi szovjet beavatkozás miatt; Egyiptom, Irak, Libanon és Kambodzsa a szuezi válság miatt; Kína pedig Tajvan részvétele miatt.
Mi volt a „vér a vízben” mérkőzés?
A magyar–szovjet vízilabda-mérkőzés, amelyen Zádor Ervin megsérült, és véres arccal hagyta el a medencét. A jelenet a huszadik századi sportfotózás egyik ikonikus képe lett.
Mi történt Nagy Imrével ugyanezekben a napokban?
1956. november 22-én este fél hétkor hagyta el a jugoszláv nagykövetséget, másnap repülőgéppel Romániába szállították, ahol a Snagovi-tó partján tartották házi őrizetben.
Mi volt a néma tüntetés?
1956. november 23-án, a forradalom kitörésének hónapfordulóján Budapesten és több vidéki városban szervezett demonstráció, amelynek meghirdetett idejére az utcák teljesen elnéptelenedtek.