A húsvéti asztal dísze

Stílusosan a Pesti Disznó étteremben tartott sajtótájékoztatót a  Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága. Sertéshús-kampányuk célja, hogy felhívja a figyelmet a sertéshús, és a belőle készült húskészítményeknek a magyar gasztronómiában betöltött fontos szerepére.

Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, a kampányban komoly hangsúlyt kap a tudatos vásárlók arányának növelése. A vidékfejlesztési stratégia kiemelten fontos része a „Fogyasztói szemléletformálás program”, amely több társadalmi és gazdasági célt ötvöz, főként a magyar élelmiszerek fogyasztásának növelése érdekében.

De miért is jó a magyar sertéshús? A magyar minőségi húsárut fiatal állatok adják, melyek tápanyagdús, káros szennyező anyagoktól mentes hazai gabonán nevelkedtek. Húsuk a kedvező tenyésztési körülményeknek köszönhetően puha és finom rostú, nem túl zsíros, de nem is élvezhetetlenül száraz.

A sertéstartó gazdák ingyen csatlakozhatnak a minőségellenőrző rendszerhez A Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozta a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) Védjegyet, melynek használatára azok az állattartók, vágóhidak, feldolgozó üzemek és kiskereskedelmi vállalatok pályázhatnak, amelyek biztosítani tudják a kiváló minőséget. A védjegyet viselő áru esetén garantált, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO (szója)-mentes gabonán nevelkedett, valamint a húsa meghatározott márványozottsággal és sajátos, különleges ízzel és illatvilággal rendelkezik. A tanúsítás vizsgálja a termékek minőségét és az előállítás élelmiszerbiztonsági, nyomon követhetőségi, állatjóléti, takarmányozási, higiéniai és termeléstechnológiai feltételeit. A védjegyet elnyert termékek azonosíthatósága érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium olyan módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják az előállítás során a felhasznált alapanyagok és félkész termékek visszavezethetőségét, folyamatos ellenőrzését.

Lapunk kérdésére, miszerint Magyarországon mennyi sertést tartanak, Feldman Zsolt elmondta, hogy a rendszerváltozás előtt még csaknem tízmilliós sertésállománnyal rendelkeztünk, de ez folyamatosan apadt, most körülbelül hárommilliós az állomány. Ezt azonban szeretnék belátható időn belül megduplázni, és az embereket visszaszoktatni arra, hogy több sertéshúst fogyasszanak. Arra a felvetésünkre, miszerint a vörös hús fogyasztásának csökkenése a reformtáplálkozásnak is köszönhető, mivel előtérbe kerültek a fehér húsok (csirke, pulyka, hal), Ihász Katalin dietetikus elmondta: „fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, hogy a sertéshús mértékletes fogyasztása fontos része az egészséges táplálkozásnak, teljes értékű fehérjeforrás, jót tesz a kelet-európai népbetegség, a vashiány ellen is, (B-vitamin és ásványianyag-tartalma kiemelten magas)”.  Az államtitkár-helyettes másik kérdésünkre, hogy kivel kell felvenni a harcot Magyarországon a magyar sertéshúsnak, kifejtette, hogy sok helyen (leginkább a multiknál) gyenge minőségű lengyel, szlovák, német, esetenként osztrák sertéshúst lehet kapni, de a nagy sertéstermelő országokkal, mint például Dánia vagy Hollandia, nem akarják felvenni a versenyt. Sokkal inkább egy olyan réspiacot szeretnének megtalálni, ahol igenis igény van a minőségi sertéshúsra.

Fejes Imre