November a magyar vendéglátás egyik fordulópontja: a Márton-napi menük után jön az adventi és céges vacsorák időszaka, amely sok helyen az éves bevétel jelentős részét adja. Az idei szezont azonban egy tartósan szűkülő piac fogadja.

Negyvenegyezer hely – és évről évre kevesebb

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025. december 31-én 41 852 vendéglátóhely működött az országban. Ebből 21 190 volt étterem, büfé vagy gyorsétterem, 3 692 cukrászda, 10 227 pedig italüzlet, kávézó vagy zenés szórakozóhely. A kereskedelmi vendéglátás összesen 35 109 egységet jelentett, a maradék 6 743 munkahelyi és rendezvényi vendéglátás.

Az összevetés önmagáért beszél: 2000-ben még 46 168 vendéglátóhelyet tartottak nyilván. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete éves helyzetjelentése szerint egyetlen év alatt 1 700-zal, 2019 óta pedig 9 500-zal csökkent a helyek száma – ez naponta négy-öt bezáró üzletet jelent. Ezer lakosra ma 44 vendéglátóhely jut, kilenccel kevesebb, mint 2019-ben.

A forgalom nő, a volumen alig

A KSH havi forgalmi sorai szerint 2025 novemberében 237,2 milliárd forint volt a vendéglátóhelyek eladási forgalma, decemberben 249,5 milliárd. Ezekből a kereskedelmi vendéglátásra 205,0, illetve 222,4 milliárd forint jutott. A volumenindex – vagyis az áremelkedéstől megtisztított mennyiség – novemberben 101,9, decemberben 102,5 volt az előző év azonos hónapjához mérten.

Idén a kép vegyesebb: januárban 200,1 milliárd forint volt a forgalom 98,9-es volumenindexszel, májusban viszont 288,6 milliárd 104,4-es indexszel – ez az év eddigi csúcsa. Júniusban azonban a volumen 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az ipartestület összesítése szerint 2025-ben a szektor bruttó forgalma 2 924 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 0,7 százalékkal haladta meg a 2024-est és 1,4 százalékkal a 2019-est. Hat év alatt tehát alig mozdult a tényleges teljesítmény.

Miért drágul a vacsora, ha az alapanyag nem?

A KSH júliusi árindexe szerint a teljes infláció 1,2 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig 1,1 százalékkal csökkent. Ugyanebben a hónapban az éttermi étkezés 5,8 százalékkal, a munkahelyi étkezés 6,3 százalékkal drágult, a szolgáltatások átlagosan 4,7 százalékkal.

A különbség oka nem az alapanyag: a júliusi fogyasztói átlagárak szerint a csirkemellfilé 2 480, a sertéscomb 1 640, a rövidkaraj 2 030 forint volt kilónként, tíz tojás 834 forint. A vendéglátás árát elsősorban a bér, a bérterhek és az üzemeltetés viszi felfelé.

Négyszázhúszezer forint az átlagbér

Az ipartestület jelentése szerint a vendéglátásban dolgozók átlagos bruttó havi keresete 420 ezer forint, a nettó juttatásokkal együtt 294 ezer forint. Ez éves szinten 9,0 százalékos emelkedés, de továbbra is elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

A létszám is szűkült: a turizmus 441 ezer fős foglalkoztatásából a vendéglátás nagyjából 30 százalékot, mintegy 132 ezer főt ad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás együtt 167 ezer embert foglalkoztat – 28 300-zal kevesebbet, mint 2019-ben.

Mit jelent ez a vendégnek az ünnepi szezonban?

Gyakorlati szinten hármat. Először: a kínálat szűkül, a jó helyekre az adventi hétvégékre érdemes hetekkel előre foglalni. Másodszor: az árkülönbség nem az alapanyagon, hanem a szolgáltatáson múlik, így a „miért kerül ennyibe” kérdésre a bérköltség a legőszintébb válasz. Harmadszor: a fix áras ünnepi menü sok helyen kiszámíthatóbb, mint az à la carte rendelés.

Otthoni főzésnél a szezonális alapanyag még mindig a legjobb ár-érték arányú megoldás – a gyökérzöldségek termésadatait nemrég néztük át. Az italsornál pedig érdemes tudni, mit tud és mit nem a divatos „egészséges” választás: a zöld tea vérnyomásra gyakorolt hatásáról is írtunk.

Mennyi húst eszünk valójában?

A KSH élelmiszermérlege szerint 2025-ben egy főre 73,3 kilogramm hús jutott, szemben a 2024-es 72,2 kilogrammal. Ebből 35,6 kilogramm baromfi, 31,0 kilogramm csont nélküli sertés és 3,4 kilogramm marha- és borjúhús volt. Az ünnepi menük összeállításánál ez a bontás jól magyarázza, miért a baromfi és a sertés marad a magyar étlapok gerince.