2026 augusztusának első napján elindult a magyar szüret: a Dél-Balatonon, Ordacsehiben szedték le az első csabagyöngyét – a borvidékek teljes szüreti menetrendjét külön naptárban szedtük össze. Ugyanebben az évben viszont a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke azt mondta az alföldi termelőkről: „Az idén nem kell szüretelni, de költségek lesznek bőven." Ez a két mondat együtt írja le a 2026-os évjáratot.

Egyetlen éjszaka, húszezer hektár

A fordulópont 2026. május 1-je volt. A hegybírói felmérés szerint a fagy mind a hat magyar borrégiót érintette, összesen 19 724,5 hektáron okozott kárt. A megoszlás beszédes: a Duna borrégióban 87 százalékos, a Pannonban 58, a Felső-Magyarországon 36, a Balatonon 24, a Felső-Pannonban 18, Tokajban 8 százalékos volt a károsodás.

Az Alföldön volt a legsúlyosabb: a több mint 23 ezer hektárnyi szőlő 80 százalékát száz százalékos fagykár érte. A Hajós-Bajai borvidéken 1800 hektárból 1500, a Kunságiban több mint 20 ezerből mintegy 15 ezer hektár sérült. A becsült termelésiérték-kiesés legalább 30 milliárd forint. Nyírtasson mínusz 5,3 fokot mértek.

Az előzmény sem volt jobb: áprilisban a szokásos 40 milliméter helyett mindössze 4 milliméter eső esett, ami legyengítette a tőkéket épp a rügyfakadás idején. Országosan a szőlőültetvények 28 százaléka károsodott.

Ami mégis a poharunkba kerül

A Balaton déli partján viszont megindult a munka. Az elsőként leszedett csabagyöngyéből készült bor a tervek szerint már szeptember elején a boltokba kerül, hogy a szeptemberi borfesztiválokon fogyasztható legyen; a következő fajta az Irsai Olivér. A hőség miatt egyre több borvidéken térnek át az éjszakai betakarításra – a hűvösebb szőlő ugyanis jobb minőségű mustot ad.

Ez már látszik az áron

A statisztika egyértelmű. 2026 január–májusában a belföldön termelt és értékesített, földrajzi jelzés nélküli és oltalom alatt álló borok átadási ára mintegy 22 százalékkal, hektoliterenként körülbelül 41 ezer forintra emelkedett. Az év első negyedévében az ugrás még nagyobb, 42 százalékos volt (44 500 Ft/hl); a fehérborok 39, a vörös- és rozéborok szintén 39 százalékkal drágultak, a tokaji fehérbor 7 százalékkal (93 400 Ft/hl).

Fontos pontosítás: ezek átadási és nagykereskedelmi árak, nem polcárak. A bolti árra ezek fokozatosan gyűrűznek be – de az irány nem kétséges. A gyümölcsök és zöldségek idei áralakulásáról itt írtunk részletesen.

Közben az export zsugorodik: 2026 január–áprilisában a kivitt mennyiség 19 százalékkal, 324 200 hektoliterre, az értéke közel 17 százalékkal, 13,4 milliárd forintra csökkent. Az import ugyanakkor 19 százalékkal nőtt.

Egyre kevesebbet iszunk – és mást

A KSH bormérlege szerint az egy főre jutó éves borfogyasztás 2025-ben 18,0 liter volt. Összehasonlításul: 1970-ben 37,7 liter, 2011-ben 26 liter. A HNT 1500 fős, reprezentatív kutatása szerint a felnőtt lakosság 46 százaléka egyáltalán nem iszik bort, 26 százalék havonta vagy ritkábban, 20 százalék havi többször, 8 százalék hetente vagy gyakrabban.

Ami viszont igazán érdekes, az az összetétel. A megoszlás ma 44 százalék vörös, 37 százalék fehér és 19 százalék rozé – és 2017 óta a rozé 5 százalékponttal nőtt, a vörösbor 7-tel csökkent. A száraz és félszáraz borok aránya 41-ről 50 százalékra emelkedett. A külföldi bor aránya megduplázódott, 6-ról 12 százalékra. Az online borvásárlás megugrott, elsősorban a nők és a fiatalabbak körében.

A fiatalok nem fordultak el a bortól

A gyakran hallott állítás, hogy a fiatalok nem isznak bort, árnyalásra szorul. A HNT adatai szerint az Y és Z generáció 12 százaléka rendszeresen, 26 százaléka alkalmanként, 28 százaléka nagyon ritkán fogyaszt bort – vagyis kétharmaduk igen, valamilyen formában. És ami a hazai borászatnak jó hír: 63 százalékuk magyar bort választana, csak minden tizedik külföldit. Egy pécsi egyetemi felmérésben a hallgatók 49 százalékának a fehérbor a kedvence, és a legfontosabb vásárlási szempont az ár.

Az alkoholmentes vonal

Az alkoholmentesített borok kategóriája globálisan évi 7–10 százalék feletti bővülést mutat; itthon a piaci penetráció még minimális, de a szakmai szervezet szerint gyorsul. Érdemes tisztázni a fogalmakat: az alkoholmentes bor nem esett át alkoholos erjedésen, az alkoholmentesített bor viszont már kierjedt borból készül – például fordított ozmózissal vonják ki belőle az alkoholt. Uniós szabály szerint víz és aroma nem adható hozzá.

A pezsgőpiacon hasonló a mozgás: polarizálódás (a középkategória rovására nő a prémium és az olcsó szegmens), az alkoholmentes pezsgők térnyerése – különösen a szárazoké a vendéglátásban –, és a szilveszteren túli, egész éves fogyasztás.

Hol kóstolhatod meg?

A szeptemberi naptár sűrű. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál: szeptember 4–6. Budapest Borfesztivál: szeptember 9–12., a Budavári Palota teraszain, közel 200 kiállítóval; elővételi napijegy 7 900–8 900 forint, a 17 óra előtt érkezőknek 4 450–4 950 forint. Badacsonyi Szüret és Soproni Szüreti Napok: szeptember 11–13., Szüret a Szépasszony-völgyben Egerben: szeptember 12., ingyenes belépéssel. Aztán Szekszárd (szept. 17–20.), Kőszeg (szept. 25–27.), végül a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok október 2–4-én. A hónap teljes kulturális kínálata ebben a programnaptárban olvasható.

Az évjárat érdemi értékelése csak a szüret lezárása után, ősz végén várható. Addig annyi biztos: 2026-ból kevesebb bor lesz, és drágábban.