Ma kezdődik a tanév – a pontos naptárat és a szeptemberi változásokat külön cikkben szedtük össze – és a hazai járványügyi adatok alapján pontosan meg lehet mondani, mi következik. Most, a nyár végén az akut légúti fertőzések aránya 483 eset 100 ezer lakosra, gyakorlatilag nulla kimutatott influenzával. Tavaly a tanévkezdés utáni negyedik hétre ez a szám 2 115-re ugrott. Négyszeres emelkedés, egy hónap alatt.

Ezt mutatják a friss számok

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legutóbbi, július végi jelentése szerint az akut légúti fertőzések aránya 483,1 eset/100 000 fő, az influenzaszerű megbetegedéseké 42,0/100 000. A 150 figyelőorvos által beküldött 32 mintából mindössze egy volt influenza B-pozitív, SARS-CoV-2 és RSV egy sem. Ez a nyugalmi állapot.

A szennyvíz-monitorozás ugyanezt erősíti meg: az influenza A és B egyetlen ellátási területen sem érte el a kimutatási határt. A koronavírus Debrecenben, Pécsett és Szegeden volt mérhető, stagnáló trenddel, az RSV Kecskeméten és Miskolcon cirkulál alacsony szinten.

Miért a gyerekek viszik a hullámot?

A korcsoportos bontás nem hagy kétséget. A 2025/2026-os szezon januári hetében az akut légúti fertőzések aránya a 0–14 éveseknél 8 645,7 eset/100 000 fő volt, a 60 év felettieknél viszont csak 753,5 – vagyis a gyerekek körében több mint tizenegyszeres az arány.

Tavaly szeptember végén, négy héttel a tanévkezdés után az általános szint 2 115,3/100 000 volt (becsült 203 800 beteg országosan), a gyerekeknél viszont már 5 795,5/100 000. Az iskola és az óvoda nem véletlenül a hullám motorja.

A szeptemberi rés

Itt van a lényeg, amit kevesen kalkulálnak be. Tavaly a térítésmentes influenza elleni oltás október 27-én vált országosan elérhetővé a háziorvosoknál, és az oltás után a védettség további körülbelül két héttel alakul ki. Vagyis a szeptemberi, iskolakezdés utáni hullám ellen az oltás egyszerűen nem tud védeni – akkor még nincs is.

Szeptember tehát nem az oltás, hanem a többi eszköz hónapja. És ezek közül a leghatékonyabb meglepően hétköznapi.

Amit szeptemberben tényleg érdemes csinálni

A rendszeres kézmosás az amerikai járványügyi központ adatai szerint 16–21 százalékkal csökkenti a légúti megbetegedések számát a lakosság körében, a hasmenéses megbetegedésekét 23–40 százalékkal. A kulcs az idő: legalább 20 másodperc dörzsölés. Ahol nincs mosdó, ott legalább 60 százalék alkoholtartalmú kézfertőtlenítő. Köhögni és tüsszenteni papír zsebkendőbe vagy a könyökhajlatba kell, nem a tenyérbe – a tenyér ugyanis továbbadja.

A másik két eszköz még egyszerűbb: rendszeres szellőztetés, és beteg gyereket nem küldünk közösségbe. Utóbbi látszólag magától értetődő, mégis ez a leggyakoribb pont, ahol a lánc nem szakad meg. Az őszi alvásritmus visszaállításáról itt írtunk részletesen – a kialvatlanság ugyanis a fertőzésekre is hatással van.

Októberben jön az oltás – és nemcsak az influenza ellen

A 2026-os védőoltási módszertani levél szerint az influenza elleni oltás térítésmentes a 6 hónaposnál idősebb krónikus légzőszervi és szív-érrendszeri betegeknek, immunhiányos állapotúaknak, a 60 éven felülieknek, várandósoknak, gyermekvállalást tervező nőknek és szoptató anyáknak, valamint az egészségügyi és szociális dolgozóknak.

Amit viszont kevesebben tudnak: a felnőttkori oltási ajánlás RSV elleni oltást javasol várandósoknak a 24–36. terhességi héten és 60 év felett egy adagban, pneumococcus elleni oltást pedig 50 éves kor felett mindenkinek. Ha van a családban idős szülő, ez a két tétel legalább annyira fontos, mint az influenza.

Az idei vakcina és a hatékonyság

A WHO idén februárban jelölte ki a 2026/2027-es északi féltekei szezon oltóanyagának összetételét. A háromkomponensű vakcina az A/Missouri (H1N1)pdm09, az A/Darwin (H3N2) és a B/Tokyo törzsekre épül. A csere oka, hogy 2025 augusztusától egy jelentősen eltérő A(H3N2) variáns terjedt el globálisan, amely több országban korábbi és intenzívebb szezont okozott.

A hatékonyságról reálisan: az európai járványügyi központ tavalyi félidős becslése szerint az oltás 44 százalékkal csökkentette bármely influenza, és 52 százalékkal az A(H3N2) kockázatát. Ez nem száz százalék – de az idei szezonban ez volt a különbség a lábon kihordott és a kórházi eset között.

És a D-vitamin? Itt jön a kellemetlen igazság

A magyar konszenzusajánlás szerint egészséges felnőtteknek a téli hónapokban napi 2000 NE D-vitamin javasolt, gyerekeknek 6 év felett 1000 NE. A pótlás októbertől márciusig indokolt, mert ekkor a magyarországi UV-B-sugárzás nem elegendő a bőrbeli D-vitamin-képződéshez. Van is mit pótolni: egy országos reprezentatív vizsgálat szerint a hazai átlagos napi bevitel a nőknél az ajánlás 30–44 százalékát fedezi csak.

Amit viszont fontos tudni: a D-vitamin nem véd meg a megfázástól. Egy 2025-ös, 46 randomizált vizsgálat és 61 589 résztvevő adatait összesítő metaanalízis szerint a D-vitamin-pótlás nem csökkentette statisztikailag szignifikánsan az akut légúti fertőzések kockázatát. A pótlás indoka a csont- és izomegészség, illetve a bizonyított hiány korrekciója – nem az immunerősítés. A szezonális alapanyagokból álló, változatos étrend ennél többet ér: a szeptemberi piaci kínálatot itt néztük meg.

A gyakorlati menetrend

Szeptember: kézhigiénia, szellőztetés, beteg gyerek otthon. Október: D-vitamin indítása, és amint elérhető, influenza elleni oltás – a szakmai ajánlás szerint ideális esetben október végéig. Ha 50 vagy 60 felett vagy, vagy van a családban idős szülő, érdemes a pneumococcus és az RSV elleni oltásról is kérdezni a háziorvost.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Az oltásokról és a vitaminpótlásról a háziorvossal érdemes egyeztetni.