Van egy mondat, amit érdemes megjegyezni, mert életet menthet: ha valaki a hőségben rosszul lesz, és közben abbahagyja az izzadást, azonnal hívjunk mentőt. Ez a különbség a hőkimerülés és a hőguta között – és ez dönti el, hogy pihenés kell-e vagy sürgősségi ellátás.

Rekordokat döntött ez a nyár

A HungaroMet adatai szerint 2026. augusztus 5-én Budakalászon 41,4 fokot mértek, ami az adott naptári napra vonatkozó országos maximumrekord. Fontos pontosítás: az ország abszolút melegrekordja továbbra is a 2000-ben Békéscsabán mért 41,7 fok – tehát napi, nem összesített csúcsról van szó.

Az igazán aggasztó adat viszont nem a nappali. Ugyanezen a napon Budapest János-hegyen az éjszakai minimum csak 28 fokra süllyedt – ez országos rekord a legmagasabb minimumhőmérsékletre. Az országos tisztifőorvos július 30-tól III. fokú hőségriasztást rendelt el az ország teljes területére, amelyet aztán meghosszabbítottak.

Miért az éjszaka a veszélyes?

Ha éjszaka sem hűl le a levegő, elmarad a szervezet regenerációja: alvászavar és szív- és érrendszeri terhelés alakulhat ki. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az ezredforduló előtt országosan átlagosan egy trópusi éjszaka volt évente, a 21. században már három – Budapesten viszont az 1971–1990 közötti évi hatról az utóbbi húsz évben tizenhétre nőtt a számuk.

Nem ott hal meg a legtöbb ember, ahol a legmelegebb van

Az ELTE kutatói KSH- és NEAK-halálozási adatokat vetettek össze a HungaroMet klímaadatbázisával. Intenzív hőhullámok idején az átlagos heti többlethalálozás Tolnában 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Békésben és Budapesten 24 százalék volt.

Az ország legforróbb megyéjében, Csongrádban viszont „csak" 20 százalék. Vagyis nem a hőmérséklet önmagában dönt, hanem az alkalmazkodás: az árnyékolás, a klíma és a felkészültség. Ez a legfontosabb üzenet – a védekezés valóban működik.

Ki van veszélyben?

A hivatalos riasztási tájékoztatás szerint fokozottan veszélyeztetettek a 65 év felettiek, a csecsemők és kisgyermekek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri, légzőszervi és vesebetegek, a demenciában szenvedők és a mozgásukban korlátozottak. A WHO ehhez hozzáteszi a szabadtéri és fizikai munkát végzőket, illetve a sportolókat.

Nézd meg a gyógyszeres dobozod

Ez a rész kevesekben tudatosul. A Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze szerint több gyógyszercsoport is növeli a hőterhelést: a vízhajtók fokozzák a vizeletürítést és a kiszáradást, a béta-blokkolók ronthatják a test természetes hűtését, egyes antidepresszánsok pedig fokozott izzadást okoznak. Fényérzékenységet okozhatnak bizonyos antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek és fájdalomcsillapítók is.

Semmilyen gyógyszert nem szabad önkényesen elhagyni vagy az adagját módosítani. Ha érintett vagy, beszélj a kezelőorvosoddal – ő tudja eldönteni, kell-e bármit változtatni a hőség idejére.

Hőkimerülés vagy hőguta? Az izzadás dönt

Hőkimerülés: levertség, bőséges izzadás, száraz nyálkahártyák, kevés vagy besűrűsödött vizelet, esetleg ájulás. Ilyenkor hűvös helyre kell vinni az illetőt, meglazítani a ruháját, folyadékot adni és hűteni. A tünetek nagyjából fél óra alatt javulni kezdenek.

Hőguta: emelkedő, akár 40–41 fokos testhőmérséklet, fejfájás, meleg, száraz, kipirult bőr, az izzadás hiánya, szapora szívverés, kapkodó légzés, tudatzavar. A Semmelweis Egyetem sürgősségi szakembere szerint ezeknél a tüneteknél azonnal mentőt kell hívni. A WHO ajánlása szerint a mentőhívás az első lépés, és csak utána következik a hűtés – árnyékba vinni, ruhát meglazítani, hideg vizes borogatás, jégakku, ventilátor.

Amit ma megtehetsz

Folyadék: a WHO ajánlása szerint óránként nagyjából egy pohár víz, naponta legalább 2–3 liter. Elsősorban vizet – az alkohol, a magas koffeintartalmú és a cukrozott italok kerülendők. (Szív- vagy vesebetegségnél a folyadékbevitel orvosi korlátozás alatt állhat, ilyenkor a kezelőorvos ajánlása az irányadó.)

Lakás: nappal zárt ablak és árnyékolás, éjszaka átszellőztetés, amikor a külső levegő már hűvösebb a beltérinél. A WHO szerint a klímát érdemes 27 fokra állítani és ventilátorral kiegészíteni – így a helyiség nagyjából négy fokkal hűvösebbnek érződik. A hazai ajánlás szerint a lakást nem érdemes túlhűteni.

Napszak: 11 és 15 óra között lehetőleg ne tartózkodj tűző napon, és halaszd el a megerőltető fizikai munkát. Arról, hogyan lehet mégis biztonságosan mozogni ilyenkor, holnapi cikkünkben írunk.

Nézz rá másokra: ha van idős szülő, egyedül élő szomszéd vagy kisgyerekes ismerős a környezetedben, egy telefon többet ér, mint bármelyik tipp ebből a listából.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Krónikus betegség, gyógyszerszedés vagy várandósság esetén a kezelőorvossal érdemes egyeztetni. Rosszullét esetén hívd a 112-t.