Csernus Imre és az ő Depressója
Borász és kávézótulajdonos - amióta ezt elmondhatja magáról Csernus Imre pszichiáter, azóta az arcáról szinte le sem olvad a mosoly. Megtalálta azt, amire mindig is vágyott. Beleszeretett Egerbe, a várost övező dűlőkbe és szelíd lankákba, az itteni borokba. Közben pedig – és ez talán még fontosabb - igazi jó barátokra tett szert, akiket különösebben nem érdekelt, hogy híresség és médiasztár – a borral és a kávéval ugyanis nem lehet viccelni.
Ahogy Csernus Imre egy interjúban nyilatkozta, a munkájában és a hobbijában is maximalista. Még gyermekként nagyapjának készítette el az első kávét, török kávét persze, jó zaccosat, ahogyan a Délvidéken csinálták. 17-18 éves kora óta pedig rendszeres kávéivó és újabban értő is. A kedden megnyílt Depressóban (hogy is hívhatnák másként egy pszichiáter kávézóját) már abból a keverékből főzik a „fekete levest”, amit barista barátjával választott ki, és amely a legjobb dél-amerikai és afrikai fajtákból áll.
Ezek házasításából a bécsi pörkölés és hosszas kóstolások után született meg a Depresso, a saját márkás kávé, de ezt a nevet viseli az egri Kertész utcában található kis zöld tetős házban lévő kávézó is. A kávét a profik kedvencének számítóLa Marzoccogépen főzik le. Tulajdonostársa, üzlettársa, Pajtók Péter évekig Londonban tanulta ki a profi vendéglátást, hogy aztán itt hasznosítsa.
Korán kelő emberek élnek errefelé, mint ahogy általában vidéken, ezért reggel 6-kor nyitnak, és este 8-ig kínálják a süteményeket, kalácsot, a világ számos italát, házi szörpökből készült üdítőket, és persze a főszereplő kávét. De Csernus Imre azt is tervezi, hogy kemencés lepényt-lángost is kínál majd, jóféle pékségtől, mellé házi kacsazsírt, meg csinos üvegben, konfitált kacsapástétomot. Ez régi-új találmány – a húszas-harmincas években is órákig sütötték a kacsamellet és combot, hogy aztán a szinte foszló húsra öntsék a konzerváló meleg, aranysárga kacsazsírt. Nem hiányoznak majd a noszvaji szilvalekvárok, mindenféle adalékanyag nélkül, természetesen készítve, órákig kavarva, meg egy igazi helyi különlegesség, a szomolyai cseresznyelekvár.
Mindezt egy bájos üzletbelső köríti, Mark Twain és Robert W. Service idézetekkel. Már csak vendég kell, de abból se lesz hiány.
Elek Lenke
