A Városligeti Műjégpálya nemcsak Budapest egyik legrégebbi szabadidős intézménye, hanem a magyar sporttörténet egy darabja is. A százéves évforduló ráadásul éppen egybeesik a korcsolyaszezon indulásával – kevés kerekebb apropó van egy novemberi hétvégére.

Pontosan száz éve: 1926. november 20.

A gépi hűtésű pálya átadása 1926. november 20-án történt. Ez azért volt fordulópont, mert addig a korcsolyázás teljes mértékben az időjárás kegyétől függött: egy enyhe december egyszerűen elvitte az egész szezont.

A műjég ezt a bizonytalanságot szüntette meg. Onnantól nem az volt a kérdés, fagy-e, hanem az, hogy mikor nyit a pálya – és ez a mai napig így működik.

Hatvankét kilométer cső a jég alatt

Az 1926-os pálya mérete 80-szor 70 méter volt, nagyjából 5600 négyzetméter. A hűtéshez hatvankét kilométer hosszú, 4,2 centiméter átmérőjű csövet fektettek le, ammóniás rendszerrel, amely mínusz hét és mínusz tizenkét fok közé hűtötte a közeget.

Ezek a számok ma is tiszteletet parancsolnak. Egy háztartási hűtőszekrény logikáját kell elképzelni, csak több ezer négyzetméteres léptékben, az 1920-as évek technikájával.

A pálya, amely már 1870-ben megnyílt

A műjég nem a semmiből jött: a helyszín jóval korábban a korcsolyázás központja volt. Az első korcsolyázókat 1870. január 29-én fogadta a pálya, a megnyitót Rudolf trónörökös tartotta.

Ötvenhat év telt el a természetes jégen zajló első szezon és a gépi hűtés bevezetése között. A folytonosság viszont megmaradt: ugyanaz a helyszín, ugyanaz a funkció, csak más technológiával.

Európa második versenyre alkalmas műjege

Az 1926-os fejlesztéssel a Városliget Európa második versenyre alkalmas mesterséges jégfelületét kapta meg. Ez akkoriban nem csupán presztízskérdés volt: a versenyszerű jégsportokhoz kiszámítható minőségű, egyenletes vastagságú jég kell, amit természetes fagyással nem lehet garantálni.

Mekkora ma a pálya?

A mai adatok szerint a jégpálya 12 070 négyzetméter, ehhez jön még 2 040 négyzetméternyi hokipálya. A teljes ingatlan 48 823 négyzetméter, nyáron pedig 38 000 négyzetméternyi vízfelület váltja fel a jeget.

A jégfelület tehát több mint kétszerese az 1926-osnak – ezzel Európa egyik legnagyobb szabadtéri műjégpályája.

A négymilliárdos újjáépítés

A 2008 és 2011 közötti rekonstrukció 3,175 milliárd forint uniós támogatásból, közel 4,7 milliárd forint összköltséggel valósult meg; a projekt hivatalosan 2015-ben zárult. Ez adta meg a pálya mai formáját, épületeivel és kiszolgálóegységeivel együtt.

Mennyit ér a korcsolyázás mint mozgás?

A korcsolyázás azért jó téli mozgásforma, mert egyszerre terheli a lábat, a törzset és az egyensúlyérzéket, közben pedig nem ütésszerű a talajfogás – ellentétben a futással. A jégen töltött idő ráadásul könnyen beszámítható a heti mozgásmennyiségbe.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás javasolt – és a felnőttek 31 százaléka ezt nem éri el. Két hétvégi, egyórás korcsolyázás önmagában a heti minimum jelentős részét lefedi.

Aki fedett körülmények között mozogna inkább, annak az úszás bizonyítékairól szóló összeállításunk ad támpontot.

Hidegben mozogni: mire figyelj?

A rétegesen öltözés, a fejet és a kezet védő ruházat és a folyadékpótlás hidegben is elengedhetetlen – utóbbiról sokan megfeledkeznek, mert nem érzik a szomjúságot. Kesztyű nélkül korcsolyázni pedig nemcsak a hideg miatt rossz ötlet: eséskor a kéz sérül a leggyakrabban.

Fontos háttér, hogy a hideg nem ártalmatlan tényező: a nemzetközi adatok szerint lényegesen több halálesetért felel, mint a hőség. Szív- és érrendszeri betegséggel élőknek érdemes orvossal egyeztetni a hidegben végzett terhelésről.

Sisak: nem csak gyerekeknek

A jégen a leggyakoribb komoly sérülés a hátraesésből származó fejsérülés. A kezdőknek és a gyerekeknek ezért mindenképp javasolt a sisak, de a magabiztos korcsolyázók sem veszítenek vele semmit. A csuklóvédő szintén sokat segít: eséskor ösztönösen a kézre támaszkodunk.

Mit visz magával egy jégpálya-szezon?

Egy szabadtéri műjégpálya üzemeltetése lényegesen összetettebb feladat, mint amilyennek látszik. A jég vastagságát folyamatosan karban kell tartani, a felületet naponta többször felmarni és újrafagyasztani, a hűtőrendszert pedig akkor is működtetni, amikor odakint plusz tíz fok van. Éppen ez volt az 1926-os beruházás lényege: a szezon hossza nem az időjáráson múlik többé, hanem a technológián és az üzemeltetésen.

A száz évvel ezelőtti döntés következménye ezért ma is látszik. Egy enyhe, csapadékos december Budapesten korábban egyszerűen kiiktatta a korcsolyázást mint téli szabadidős tevékenységet; a műjég óta a szezon kiszámítható, és a városi tél programkínálatának állandó eleme lett.

Kezdőknek: az első óra a jégen

Aki évek óta nem állt korcsolyára, annak érdemes az első alkalmat rövidre venni: harminc-negyven perc bőven elég, mert a boka és a vádli gyorsan elfárad, és a fáradt láb a leggyakoribb eséskiváltó ok. A bérelt korcsolyánál a méret pontossága fontosabb, mint a márka: a laza cipőben a boka nem kap támaszt.

Esni mindenki fog, ezért nem árt tudni, hogyan: oldalra, behajlított térddel, a kézfejet nem kifeszítve. A kesztyű nemcsak a hideg, hanem a vágások miatt is kötelező felszerelés, mert a jégen mások éle is mozog.

Gyakori kérdések

Mikor adták át a Városligeti Műjégpálya gépi hűtésű pályáját?

1926. november 20-án – 2026-ban ez a századik évforduló.

Mióta korcsolyáznak a helyszínen?

Az első korcsolyázókat 1870. január 29-én fogadta a pálya, a megnyitót Rudolf trónörökös tartotta.

Mekkora ma a jégfelület?

12 070 négyzetméter, ehhez jön 2 040 négyzetméter hokipálya. A teljes ingatlan 48 823 négyzetméter.

Milyen technológiával működött az 1926-os pálya?

Ammóniás hűtőrendszerrel, hatvankét kilométer hosszú, 4,2 centiméter átmérőjű csőhálózattal, mínusz hét és mínusz tizenkét fok közötti hűtéssel.

Mennyibe került a felújítás?

A 2008–2011-es rekonstrukció közel 4,7 milliárd forintba került, ebből 3,175 milliárd forint uniós támogatás volt; a projekt 2015-ben zárult.

Beleszámít a korcsolyázás a heti mozgásmennyiségbe?

Igen. A WHO felnőtteknek heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgást ajánl, és ebbe a korcsolyázás is beleszámít.

Kell sisak?

Kezdőknek és gyerekeknek mindenképp javasolt, mert a jégen a leggyakoribb komoly sérülés a hátraesésből eredő fejsérülés. Csuklóvédő szintén hasznos.