Ősszel sokan veszik észre, hogy több hajszál marad a fésűben, és viszket a fejbőrük. Összeszedtük, mit mond erről a bőrgyógyász szakmai kollégium – és hol húzódik a normális és az orvoshoz való eset közötti határ.

Mennyi hajhullás normális

A bőrgyógyász akadémia egyértelmű számot ad: naponta 50 és 100 közötti hajszál elvesztése normális. Ez alatt és e körül nincs miért aggódni – a szemmel látható mennyiség gyakran attól függ, milyen hosszú a haj és milyen gyakran mossuk.

Mikor beszélünk telogén effluviumról

Ha valaki ennél lényegesen több hajat veszít, annak orvosi neve telogén effluvium. Kiváltó oka lehet 9 kilogrammnál nagyobb fogyás, szülés, súlyos stressz, magas láz, műtét, komoly betegség vagy a fogamzásgátló elhagyása. Jellemző, hogy a fokozott hullás a kiváltó esemény után hónapokkal jelentkezik – szülés után például jellemzően négy hónappal –, és hat-kilenc hónapon belül a haj visszanyeri a szokásos dússágát.

Szezonalitás: mit mutat a kutatás

Egy 823 nő adatait feldolgozó, hatéves svájci vizsgálat szerint a nyugalmi, úgynevezett telogén fázisban lévő hajszálak aránya nyáron a legmagasabb, kisebb másodlagos csúccsal tavasszal, és késő télen a legalacsonyabb. Fontos árnyalat: a kutatás azt méri, mikor lépnek a hajszálak nyugalmi fázisba, nem azt, hogy mikor hullanak ki – a népszerű „őszi hajhullás" magyarázatot ez a forrás nem mondja ki.

Milyen gyakran mossunk hajat

Az ajánlás szerint a hajmosás gyakoriságát az szabja meg, milyen gyorsan lesz koszos vagy zsíros a haj. Egyenes hajnál és zsíros fejbőrnél akár napi mosás is indokolt lehet, száraz, hullámos, göndör vagy vastag szálú hajnál viszont elég szükség szerint, akár két-három hetente. A balzsamot vékonyszálú hajnál csak a hajvégekre, száraz vagy göndör hajnál a teljes hosszra érdemes felvinni.

Korpa vagy száraz fejbőr?

A száraz fejbőrnél a bőr túl sok vizet veszít; a korpa ezzel szemben gyakran a seborrheás dermatitiszhez kötődik, amelyet egy élesztőgomba okoz, és amelyet stressz, hideg vagy más egészségi állapot lángoltathat fel. A hideg, alacsony páratartalmú időjárás mindkettőt rontja. A kezelés viszont más: korpára korpásodás elleni samponra van szükség, száraz fejbőrre viszont kíméletes, nem gyógyhatású sampon való.

Ezek a hatóanyagok segítenek

A korpásodás ellen a szakmai ajánlás a cink-piritiont, a szalicilsavat, a kenet, a szelén-szulfidot, a ketokonazolt és a kátrányos sampont sorolja fel. A használat gyakorisága hajtípusfüggő: egyenes hajnál és zsíros fejbőrnél hetente kétszer, durva szálú vagy göndör hajnál nagyjából hetente egyszer. Egyes készítményeket 5–10 percig a fejbőrön kell hagyni. Fontos figyelmeztetés: a kátrányos sampon fényérzékenységet okozhat, ezért mellette legalább 30-as faktorú, széles spektrumú fényvédő és sapka ajánlott.

Hogyan szárítsunk és fésüljünk

Hőformázásnál alacsony vagy közepes fokozatot és hővédő terméket javasol az ajánlás. A nedves haj sérülékeny, ezért érdemes széles fogú fésűvel, nem kefével kibontani, és a törölközővel inkább itatni, mint dörzsölni a nedvességet. A fűtött lakás száraz levegőjén párásítóval lehet segíteni – a beltéri páratartalom ideális sávjáról külön cikkben írtunk.

Mikor forduljunk bőrgyógyászhoz

Ha a korpásodás a gyógyszertári samponokra sem javul, ha a fejbőr gyulladt, sebes vagy fájdalmas, illetve ha a hajhullás hónapok óta tart és látható ritkulást okoz, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni – vényköteles készítmények is elérhetők. Ez a cikk általános tájékoztatást ad, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Az őszi bőrápolásról korábban itt írtunk, a hazai drogériapiac méretéről pedig ebben az összeállításban.