Ez a cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Tartós, feltűnő hajhullás, kopaszodó foltok, viszkető vagy gyulladt fejbőr esetén keress fel bőrgyógyászt. A hajhullásnak számos kezelendő oka lehet, a pajzsmirigy-működéstől a vashiányon át a gyógyszermellékhatásokig.

Létezik-e egyáltalán szezonális hajhullás?

Igen, és ez nem népi megfigyelés, hanem több évtizedes szakirodalommal alátámasztott jelenség. A hajtüszők nem egyszerre, hanem egymástól függetlenül váltogatják a növekedési (anagén) és a hulló (telogén) fázist, és ennek az aránynak van kimutatható éves ritmusa.

A vita nem arról szól, hogy létezik-e, hanem arról, mikor van a csúcs. És itt szinte minden vizsgálat ugyanabba az irányba mutat – csak épp nem abba, amit a késő őszi hajkefe alapján gondolnánk.

Napi hatvan szál: mit mért a sheffieldi vizsgálat

Egy 1991-es brit vizsgálatban tizennégy egészséges, 18–39 éves, beltéri munkát végző férfit követtek tizennyolc hónapon át, huszonnyolc naponta. Az eredmény: a növekedési fázisú tüszők aránya márciusban érte el az egyetlen éves csúcsot, kilencven százalék fölött, majd folyamatosan csökkent szeptemberig.

A hullott hajszálak száma augusztus és szeptember körül tetőzött, átlagosan napi hatvan szálnál – ez több mint kétszerese volt a megelőző téli időszaknak. Érdekes mellékeredmény, hogy a szakállnövekedés júliusban volt a legerősebb, a köröm növekedésében viszont nem találtak évszakos ingadozást.

Nyolcszázhuszonhárom nő hat évének adatai

Egy 2009-es svájci elemzés 823 egészséges, hajhullás miatt orvoshoz forduló nő adatait vizsgálta hat éven át visszamenőleg. Az eredmény megerősítette az éves periodicitást: a hulló fázisú hajszálak aránya nyáron volt a legmagasabb, kisebb másodlagos csúccsal tavasszal – és késő télen a legalacsonyabb.

Ez a mai napig az egyik legnagyobb elemszámú vizsgálat a témában, és pontosan azt mondja, amit a sheffieldi: a nyár a csúcs, a késő tél a mélypont.

Amit a keresések elárulnak

Egy 2018-as elemzés más irányból közelített: nyolc ország Google-keresési adatait nézte át 2004 és 2016 között. A „hajhullás” kifejezésre irányuló keresések minden vizsgált országban szezonális mintázatot mutattak, és a nyár, illetve az ősz járt együtt a nagyobb érdeklődéssel.

A szerzők szerint ennek klinikai jelentősége is van: a nyáron-ősszel orvoshoz forduló betegek panasza gyakran magától is enyhül, ami félrevezetheti a terápiák hatékonyságának megítélését.

Mennyi a normális?

Az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia szerint a napi 50–100 hajszál elvesztése normális. Az ennél tartósan több telogén effluviumra utalhat, amely jellemzően nem azonnal, hanem hónapokkal a kiváltó esemény után jelentkezik.

Tipikus kiváltó okok: nagyobb, kilenc kilogrammot meghaladó fogyás, szülés, magas láz, műtét, súlyos stressz vagy a fogamzásgátló elhagyása. Szülés után a hullás nagyjából a negyedik hónapban tetőzik, és általában hat-kilenc hónap alatt rendeződik magától.

Akkor mi történik novemberben?

A szakirodalom alapján a késő ősz és a tél inkább a mélypont, mint a csúcs. Aki most tapasztal erős hullást, annál nagy eséllyel nem az évszak a magyarázat – hanem valamilyen néhány hónappal korábbi esemény utóhatása, vagy egy önálló, kivizsgálandó ok.

Ez a megnyugtató olvasat: a novemberi hajkefe nem az évszak miatt lesz tele. Ha viszont hetek óta tart, és a mennyiség láthatóan több a megszokottnál, az orvosi kérdés, nem kozmetikai.

Korpásodás: mennyire gyakori valójában?

Itt is érdemes szétválasztani a köznyelvet és az orvosi diagnózist. Egy 2024-es, 121 vizsgálatot és több mint 1,26 millió embert összesítő metaanalízis szerint a seborrhoeás dermatitis globális prevalenciája 4,38 százalék; felnőttek körében 5,64, gyermekeknél 3,70 százalék.

Egy másik, húsz országra és 50 552 emberre kiterjedő felmérés a fejbőri forma prevalenciáját 3,3 százalékra tette, városi környezetben 3,8, vidéken 1,8 százalékra. A nemzetközi bőrgyógyászati referenciák 3–12 százalékos sávot adnak meg. A közkeletű „a felnőttek fele korpásodik” állításra viszont nem találtunk hivatkozható tudományos forrást.

Miért romlik télen a fejbőr?

A seborrhoeás dermatitis egyik jellegzetessége éppen a szezonalitása: a szakirodalom szerint télen fellángol, nyáron a napfény hatására javul. Egy 2015-ös áttekintő közlemény szerint a betegség jellemzően súlyosabb hideg és száraz klímán, valamint fokozott stressz idején.

A háttérben a fejbőrön élő Malassezia élesztőgombák állnak: enzimjeik a faggyú trigliceridjeiből szabad zsírsavakat hasítanak le, ami gyulladást válthat ki. Ugyanez az áttekintés arra is kitér, hogy a kétszázalékos ketokonazolt tartalmazó krém hatékonysága megegyezett az egyszázalékos hidrokortizonéval.

Mikor menj orvoshoz?

Akkor, ha a hullás hetek óta tart és láthatóan meghaladja a megszokottat; ha körülírt, kopasz foltok jelennek meg; ha a fejbőr gyulladt, fájdalmas vagy váladékozik; illetve ha a hajhullás mellé más tünet társul – fáradékonyság, súlyváltozás, menstruációs zavar.

A kéz és a fejbőr télen hasonló terhelést kap a gyakori mosástól és a fűtött, száraz levegőtől: a téli kézekcémáról szóló összeállításunkban ugyanezt a mechanizmust jártuk körül. Az étrend szerepéről pedig érdemes reálisan gondolkodni: a D-vitamin bizonyítékairól szóló cikkünk jó példa arra, milyen könnyű túlbecsülni egy kiegészítő hatását.

Gyakori kérdések

Igaz, hogy ősszel hullik a legtöbb hajunk?

Részben. A vizsgálatok nyár végi és kora őszi csúcsot mutatnak, jellemzően augusztus és október között. A késő ősz és a tél inkább a mélypont időszaka.

Mennyi hajszál hullhat naponta?

Az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia szerint napi 50–100 szál normális.

Mi az a telogén effluvium?

Átmeneti, fokozott hajhullás, amely jellemzően hónapokkal egy kiváltó esemény – szülés, műtét, magas láz, nagy fogyás, súlyos stressz – után jelentkezik, és általában hat-kilenc hónap alatt magától rendeződik.

Tényleg minden második ember korpásodik?

Erre nincs hivatkozható tudományos forrás. A klinikailag diagnosztizált seborrhoeás dermatitis globális prevalenciája 4,38 százalék, a fejbőri formáé nemzetközi felmérésben 3,3 százalék.

Miért lesz télen rosszabb a fejbőröm?

A seborrhoeás dermatitis a szakirodalom szerint télen fellángol és nyáron a napfény hatására javul; a hideg, száraz klíma és a stressz súlyosbító tényező.

Segít a vitaminkúra?

Csak akkor, ha valóban hiányállapot áll fenn, amit vérvétel igazol. Általános, célzatlan étrend-kiegészítés helyett érdemes a kiváltó okot kivizsgáltatni.

Mikor forduljak bőrgyógyászhoz?

Ha a hullás hetek óta tart, kopasz foltok jelennek meg, a fejbőr gyulladt vagy fájdalmas, illetve ha egyéb tünet is társul hozzá.