A friss gyümölcs 12,5, a friss zöldség 9,2 százalékkal olcsóbb, mint egy éve – ilyen olcsó szezonális kínálat régen volt. Érdemes viszont tisztázni, mit tud tényleg az őszi étrend, és mit nem.

Ennyivel olcsóbb most a zöldség és a gyümölcs

A KSH júliusi adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az élelmiszerek viszont 1,1 százalékkal olcsóbbak lettek éves összevetésben. Ezen belül a friss zöldség 9,2, a friss hazai és déligyümölcs 12,5 százalékkal került lejjebb.

Havi alapon még látványosabb a mozgás: a burgonya 13,5, a friss zöldség 8,9, a friss gyümölcs 5,6 százalékkal lett olcsóbb egyetlen hónap alatt. Van kivétel is: a belföldi málna termelői ára a 23–27. héten 5050 forint volt kilónként, ami 57 százalékos emelkedés egy év alatt.

400 gramm – ennyi az ajánlás

A WHO szerint a tíz évnél idősebbeknek naponta legalább 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk; a fiatalabb gyerekeknél ennél kevesebbet. Ez nagyjából öt közepes adag, és nem szuperételekről szól, hanem mennyiségről.

Sütőtök és cékla: mit tartalmaznak valójában

Száz gramm nyers sütőtök 26 kalóriát, 6,5 gramm szénhidrátot és mindössze 0,5 gramm rostot tartalmaz – viszont 426 mikrogramm A-vitamin-egyenértéket, 3100 mikrogramm béta-karotint, 340 milligramm káliumot és 9 milligramm C-vitamint.

Száz gramm nyers cékla 43 kalória, 9,56 gramm szénhidrát – ebből 6,76 gramm cukor –, 2,8 gramm rost, 1,61 gramm fehérje, 109 mikrogramm folát-egyenérték, 325 milligramm kálium és 4,9 milligramm C-vitamin. Vagyis a cékla a rostban és a folátban erős, a sütőtök a karotinoidokban – de a sütőtök nem az a rostbomba, aminek gyakran beállítják.

A C-vitamin nem előzi meg a megfázást

Erre a kérdésre van tiszta válasz. Egy Cochrane-szisztematikus áttekintés 29 vizsgálat és 10 708 résztvevő adatait összegezve azt találta, hogy a rendszeres C-vitamin-pótlás az átlagpopulációban gyakorlatilag nem csökkenti a megfázás gyakoriságát: a relatív kockázat 0,97, a megbízhatósági tartomány pedig eléri az 1,00-t.

A betegség időtartamát mérsékelten rövidíti – felnőtteknél nagyjából 8, gyerekeknél 14 százalékkal. Egyetlen csoportban látszott érdemi megelőző hatás: extrém fizikai terhelésnek kitett embereknél, például maratonfutóknál, síelőknél és szubarktikus gyakorlaton lévő katonáknál, ahol a relatív kockázat 0,48-ra esett. Az áttekintés szerzőinek következtetése egyértelmű: az általános populációban a rutinszerű szedés nem indokolt.

Ez nem azt jelenti, hogy a C-vitamin haszontalan – azt jelenti, hogy nem az a szerepe, amit a marketing tulajdonít neki.

D-vitamin: itt van értelme figyelni

Az EFSA megfelelő beviteli értéke felnőtteknek és az 1–17 éveseknek egyaránt napi 15 mikrogramm, a 7–11 hónapos csecsemőknek 10 mikrogramm. Az ajánlás alapja a vérben mérhető 25-hidroxi-D-vitamin 50 nanomol/literes célértéke. A felnőttekre vonatkozó felső tolerálható beviteli szint napi 100 mikrogramm.

Ősszel és télen a napfényből származó termelés a mi szélességi fokunkon lecsökken, ezért ebben az időszakban a bevitel valóban külön figyelmet érdemel – a konkrét adagolást viszont érdemes orvossal, lehetőleg vérszintméréssel egyeztetni, nem tippre beállítani.

Amit érdemes elvinni

Az „immunerősítés" mint fogalom sokkal gyengébb lábakon áll, mint amilyen magabiztosan használjuk. Ami bizonyítottan működik: a napi 400 gramm zöldség és gyümölcs, a változatosság, és az, hogy ősszel olcsóbb a szezonális áru, mint bármikor máskor. Ami nem: a rutinszerű C-vitamin-kúra a megfázás megelőzésére.

Az idei zöldségárakról itt írtunk részletesen, az év gasztronómiai fordulatairól itt, a szüret korai indulásáról pedig itt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vagy dietetikai tanácsadást. Étrend-kiegészítő szedése előtt – különösen krónikus betegség vagy gyógyszeres kezelés mellett – kérje kezelőorvosa véleményét.