Az augusztus a magyar konyha egyik legsűrűbb hónapja: ilyenkor ér össze a piacokon minden, amiből lecsó, befőtt és eltevés lesz. Idén azonban a szokásosnál érdekesebb a helyzet – az ország nagy részét súlyos aszály sújtja, a lecsó alapanyaga mégis olcsóbb, mint egy éve.
Ennyibe kerül most a lecsó alapanyaga
Az AKI PÁIR július végi jegyzése szerint a 47–57 milliméteres gömbparadicsom kilója 400 forint a nagybani piacon, ami harminc százalékkal alacsonyabb a tavalyi árnál. A hazai fürtös paradicsom 450–650, a primőr 350–450 forint között mozog, a koktélparadicsom 1250 forint. A lecsópaprika 250–400 forint kilónként.
A többi szezonális tétel is kedvező: a magvas görögdinnye 300, a zöld húsú sárgadinnye 470 forint kilónként, a csemegekukorica 220 forint csövenként, a meggy kilója pedig 1000 forint – ez utóbbi egy év alatt több mint negyedével lett olcsóbb.
Aszály van, mégis olcsóbb – hogyan lehet ez?
A magyarázat kettős. A tavaszi csapadékhiány elsősorban a szántóföldi kultúrákat tizedelte meg; az Agrárszektor júliusi összefoglalója szerint a vetőmag kelése számos növénynél elmaradt vagy csak részleges volt, és az agrártárca vis maior bejelentésre szólította fel a gazdákat. A hajtatott zöldség viszont öntözött, védett környezetben nő.
A másik ok európai: a június végi hőhullám Nyugat-Európában 15–20 százalékos terméskiesést okozott a hajtatott zöldségeknél, ami a magyar exportot visszafogta – a hazai piacon maradt áru pedig nyomja lefelé az árat. Júliusban a magyar paprika kilója 1,90–2,40 euró között kelt el, szemben a spanyol 2,40–2,80 euróval.
Ami tényleg szezonban van augusztusban
A paradicsomon és a paprikán túl most a legjobb a padlizsán, a cukkini, a zöldbab, a csemegekukorica, a hagyma, a cékla, a korai kelkáposzta és a karfiol. Gyümölcsből a görögdinnye, a sárgadinnye, az őszibarack, a nektarin, a szilva, a szeder és az első szőlőfajták.
Érdemes tudni: paprikából és paradicsomból Magyarország áprilistól novemberig önellátó, vagyis ami most a boltok polcán van, az jó eséllyel hazai.
Eltűnőben a magyar ipari paradicsom
A jó hírek mögött van egy csendes, kellemetlen folyamat. Nagy Endre, az Univer Product Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a hazai ipari paradicsom szerződött területe a 2018-as 1500–1600 hektárról nagyjából 750 hektárra, vagyis a felére szűkült. Eközben a világtermés a 2021–2022-es 40–41 millió tonnáról 44–46 millió tonnára nőtt. Vagyis a magyar üvegekbe egyre több importalapanyag kerül.
A befőzés mérlege: olcsóbb cukor, drágább olaj
Aki most tesz el télire, vegyes képpel találkozik. A prognózisok szerint augusztusban a kristálycukor 320–335 forint kilónként, a finomliszt 230–240 forint, a tojás 830–880 forint tíz darabonként – ezek stagnálnak vagy csökkennek. A napraforgó-étolaj viszont 855–890 forintra drágul literenként a romló terméskilátások miatt.
Vagyis a savanyúság és a befőtt idén kedvezőbben jön ki, a lecsókonzerv olajos része viszont többe kerül.
Lecsófesztiválok augusztusban
A hónap tele van lecsófőző rendezvényekkel. Zsámbokon július 31. és augusztus 1. között tartják a hagyományőrző Lecsófesztivált, ahol a főzőverseny mellett népzene, régi mesterségek és paprikatermesztési bemutató is várja a látogatókat. Kávén augusztus 15-én rendezik a helyi lecsófesztivált.
A csúcspont a XXII. Országos Lecsófesztivál Balatonkenesén, augusztus 22-én, a Széchenyi parkban: 15 órakor indul a főzőverseny, este 8-tól DJ Regán Lili, 9-től az Ocho Macho lép fel. A zsűriben neves séfek ülnek, és a hagyományos mellett vegetáriánus és különleges ízesítésű lecsóváltozatok is versenybe szállnak. Szeptemberben folytatódik a sor Veszprémgalsán, Székesfehérváron és Piliscsabán. A szervezők a program- és időpontváltoztatás jogát fenntartják.
Honnan jött a lecsó?
A lecsó fiatalabb étel, mint gondolnánk. A szóra vonatkozó legkorábbi ismert nyelvészeti adat 1914-ből származik, Horváth Sándor jegyzetéből: „lëcső, lëcsó = zöldpaprika paradicsommal”. Egy 1902-es receptgyűjteményben már szerepel az étel, csak „omácska” néven – a szlovák szó szószt, mártást jelent.
Maga az étel a Food & Wine gasztrotörténeti összefoglalója szerint az 1870–80-as években születhetett meg Budapesten, a bolgárkertészek megjelenésével és a hazai paradicsomtermesztés indulásával. Az első német nyelvű „Letscho” említés egy 1931-es osztrák–magyar kereskedelmi szerződésben bukkan fel, a konzervipari lecsó felfutása pedig a Globus márka 1924-es elindításához köthető.
Egy nyitott kérdés: az áfa
A zöldség-gyümölcs áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését július 1-jei hatállyal ígérték. A Világgazdaság június 22-i cikke szerint azonban akkor még nem volt jele a változásnak, és a kereskedelmi láncok is várakozó állásponton voltak a végleges jogszabályszöveg hiányában. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint egyébként ma minden száz forint jövedelemből mindössze négy-öt forint megy zöldségre és gyümölcsre.
