A nyár közepén a legtöbben nem a laborjelentéseket böngészik fürdés előtt. Pedig a hazai fürdővizekről minden évben készül hivatalos minősítés, és idén akadt néhány érdekes fejlemény.

Így állnak a magyar strandok

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvántartásában 293 természetes fürdőhely szerepel, a legutóbbi szezonban 279 üzemelt közülük – öt új létesült. A négyéves adatsoron alapuló, uniós módszertan szerinti minősítés így alakult:

  • 183 kiváló
  • 63 jó
  • 8 tűrhető
  • 4 kifogásolt
  • 21 nem minősíthető (jellemzően új helyek, ahol még nincs négyéves adatsor)

Vagyis a fürdőhelyek több mint 95 százaléka jó vagy kiváló besorolású, a folyami kijelölt strandok 90 százaléka szintén. A négy kifogásolt hely: a Nádastó Park, a Maros Kalandpark, a Deseda strand és a Fadd-Dombori II.

A Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó fürdőhelyeinek túlnyomó többsége továbbra is kiváló minősítésű. Strandonkénti bontásban a hatóság fürdővízminőségi térképén lehet ellenőrizni.

Algásodik a Balaton – mennyire baj ez?

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet július végi mérése szerint a klorofill-koncentráció a nyugati medencékben (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) 50-52 mikrogramm literenként, a keleti részeken 26-30. A domináns fajok fonalas cianobaktériumok.

A kutatók egyértelműen fogalmaztak: az algamennyiség a WHO fürdővízre vonatkozó egészségügyi küszöbértéke alatt van, jelenleg nem jelent egészségügyi kockázatot. A nyugati medencék biomassza-növekedése miatt viszont folyamatos monitorozást javasolnak.

Mikor kell mégis óvatosnak lenni? Ha a víz láthatóan zöld, festékszerű hab vagy lepedék úszik a felszínén, esetleg jellegzetes szaga van. Ilyenkor a cianotoxinok miatt jobb kimaradni – és a kutyát sem érdemes beengedni.

Szúnyogok: mi zajlik a háttérben

A központi szúnyoggyérítési programot a katasztrófavédelem irányítja, a beavatkozásokról entomológusok lárva- és imágómonitoringja dönt. Kétféle módszer fut: a biológiai lárvagyérítés, amely egy baktérium által termelt fehérjekészítményt juttat ki a tenyészőhelyekre földi vagy légi úton, illetve a kémiai imágógyérítés piretroid alapú szerrel, melegködös vagy ULV eljárással. Az idei országos védekezés májusban indult.

A nyugat-nílusi vírus mintegy húsz éve jelen van Magyarországon, jellemzően évi néhány tucat azonosított esettel. A fertőzöttek 70-80 százaléka tünetmentes, és körülbelül 150-ből egy esetben alakul ki súlyos idegrendszeri szövődmény. Ember-ember között nem terjed: madarakról jut át szúnyogcsípéssel. Európában idén Görögországból és Olaszországból is jelentettek eseteket.

Amit a nyári ételekkel érdemes tudni

A Nébih június 22. és augusztus 20. között tartja a nyári szezonális ellenőrzést. A célterületek jól mutatják, hol a kockázat: grill- és sütőkolbászok, pácolt húsok, fagylalt- és jégkrémüzemek, jéggyártók, görögdinnye és nyári zöldség-gyümölcs a piacokon és út menti árusoknál, rozéborok a bringakávézókban, valamint a gyermektáborok konyhái és beszállítóik.

Hőguta: mikor kell mentőt hívni

Az NNGYK szerint a vészjelek: erős fejfájás, szédülés, hányinger, izomgörcsök, szapora pulzus, kifejezett gyengeség, zavartság, eszméletvesztés. A hatóság közlése egyértelmű: a hőguta életveszélyes állapot, azonnali mentőhívást igényel.

Addig is: hűvös, árnyékos helyre kell vinni az érintettet, folyadékot adni, ha eszméleténél van, és nedves ruhával, légmozgatással hűteni. Súlyos tünet esetén 112.

A megelőzés kulcsmondata a hatóságtól: „Ne várjuk meg, amíg megszomjazunk." Fokozottan veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a krónikus betegek, a szabadtéren dolgozók és a fesztiválozók.

Hol nézzünk utána?

A strandok aktuális minősítése az NNGYK fürdővízminőségi térképén érhető el, a Balaton élő algaadatai pedig a limnológiai kutatóintézet Balaton-infó oldalán. Alkalmi, helyi fürdési tilalmakat a vármegyei kormányhivatalok rendelhetnek el – ezeket érdemes indulás előtt ellenőrizni.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi konzultációt.