Matyók, busók, tikverőzők a Skanzen pünkösdi fesztiválján

Május 24-25-én soha nem látott pünkösdi forgatag és programkínálat várja a nagyközönséget a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a Pünkösdi Örökség Fesztiválon. 19 magyar és egy macedón vendégközösség tárja sokszínű hagyományait a látogatók elé, így pünkösdvasárnap és -hétfőn minden portán  zenélnek, énekelnek, főznek, kézműveskednek a közösségek tagjai és a mesteremberek.

A Skanzen pünkösdi fesztiválja az olyan ritka alkalmak egyike, amikor a nemzeti szellemi kulturális örökség-listára felkerült magyar közösségek szinte mindegyike egyszerre, egy helyen mutatkozik be, és ad ízelítőt tudása legjavából. két nap során megtekinthető a mendeiek szokása, a pünkösdi templomdíszítés zöldággal, virággal, hímzett pillangókkal, a kőszegi „szőlő-jövés” hagyománya borvásárral egybekötve. Ott lesznek többek között a matyók, akik magukkal hozzák színpompás viseletüket, amibe bárki belebújhat, a solymászok vadászmadaraikkal, amiket közelről is meg lehet csodálni, a mezőtúri és magyarszombatfai fazekasok, akikkel együtt lehet korongozni. A busók és a mohai tikverőzők magukra öltik rémisztő farsangi maskarájukat, és az épületek között sétálókat szórakoztatják. A kalocsai asszonyok pingálásra tanítják az érdeklődőket, a halasiaknál és a balatonendrédieknél pedig megtudhatjuk, ki az, aki varrja, és ki az, aki veri a csipkét.

A borsodnádasdi molnárkalácssütő asszonyoknál megkóstolhatjuk a hajszálvékony ünnepi ostyát, és megcsodálhatjuk a sütővasakat, amik között soha nincs két egyforma. A karcagiaknál rotyog a szabadtűzön a híres birkapörkölt, de az al-dunai hagyományőrző halászok hamisíthatatlan halászléjából is torkoskodhatunk. Ha már a finomságoknál tartunk, ne hagyjuk ki az utánozhatatlan zamatú szatmári szilvalekvárral készült csemegéket sem.

 Akik más nemzetek hagyományaira is kíváncsiak, azok keressék fel a díszvendég macedónok portáját, ahol igazi közösségi táncban, virtusos hangulatban lesz részük.   Megismerkedhetnek a csapat hagyományos füttytechnikáival, megkóstolhatják tradicionális tésztaételeiket.

 Pünkösdi szokások, hagyományok

 A színes kavalkád és a gazdag programkínálat nem mellőzi a pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok, szokások bemutatását sem. A középkorig visszanyúló legismertebb ünnepi szokás a pünkösdi királyválasztás. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben ügyességi próbák teljesítésével májuskirályt választottak. A győztes egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapott, minden kocsmában a község vendégeként ingyen fogyasztott, a lovát, marháját pedig társai őrizték. A pünkösdi királyválasztás ügyességi próbáin kiderül, ki nyeri el az idei pünkösdi király címet. A házról házra járó pünkösdi népszokások közül ismeretes pünkösdi királyné-járást mintegy 100 apró táncos mutatja be. Bárki csatlakozhat a menethez, amelyben a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérik házról-házra, miközben énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal halmozzák el a ház lakóit. A múzeum Szent Anna kápolnájába betérők a Pest megyei Mendén mai napig élő pünkösdi templomdíszítés hagyományának részesei lesznek, segíthetnek nyárfákat állítani a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.

 A teljes pünkösdi program itt található.