Az óraátállítást Magyarországon a 39/1996. (III. 13.) kormányrendelet szabályozza. A jogszabály szerint a nyári időszámítást „minden év március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig kell alkalmazni", és október utolsó vasárnapján „három órakor kettő órára kell állítani" az órákat. Idén ez a nap október 25-e, vagyis a mai vasárnap.

Miért ugyanakkor, mint mindenhol Európában?

Az egységesség nem véletlen: a 2000/84/EK uniós irányelv írja elő, hogy a nyári időszámítás minden tagállamban október utolsó vasárnapján, greenwichi idő szerint hajnali 1 órakor érjen véget. Közép-európai idő szerint ez épp a hajnali három óra. Az irányelv kötelező érvényű, tehát egyetlen tagállam sem térhet el tőle egyoldalúan.

Hol tart az eltörlés ügye?

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én terjesztette elő az évi kétszeri óraátállítás megszüntetéséről szóló irányelvtervezetet. A javaslatot megelőző nyilvános konzultációra 4,6 millió válasz érkezett – ez volt a Bizottság történetének legtöbb választ hozó konzultációja –, és a válaszadók 84 százaléka az átállítás megszüntetését támogatta. Az Európai Parlament 2019 márciusában elfogadta a maga álláspontját, a Tanács azonban azóta sem alakította ki a sajátját: hivatalos közlés szerint erre semmilyen menetrend nincs kitűzve.

A téma időről időre visszatér: 2025 októberében Spanyolország a luxemburgi tanácsülésen kérte az átállítás megszüntetését. Amíg viszont nincs minősített többség, marad a mostani rend.

Mennyit spórolunk vele?

A MAVIR korábbi számításai szerint az óraátállítás éves villamosenergia-megtakarítása Magyarországon nagyjából 120 gigawattóra, ami a hazai éves fogyasztás mintegy 0,3 százaléka, pénzben körülbelül 6 milliárd forint. A tavaszi átállítást követő héten a fogyasztás jellemzően 5 százalékkal alacsonyabb az azt megelőző hétnél. A megtakarítás tehát létezik, csak épp nem drámai nagyságrendű – ezért is vitatott, hogy megéri-e a kellemetlenség.

Ami az órákkal együtt jár otthon

A jogszabály szerinti fűtési idény szeptember 15-től május 15-ig tart, a távfűtés tényleges indításának feltétele viszont az időjárás: akkor kezdődik, ha a napi átlagos külső középhőmérséklet előreláthatólag nem haladja meg a 10 fokot, illetve három egymást követő napon a 12 fokot. Október végére ez jellemzően teljesül.

Az árak ismertek: a kedvezményes lakossági földgáz ára 2026-ban bruttó 100 forint körül mozog köbméterenként, az éves kedvezményes keret 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter, ami havi bontásban nagyjából 144 köbmétert jelent. A keret feletti fogyasztásra jóval magasabb, bruttó 747 forintos köbméterár vonatkozik – a különbség hétszeres, ezért a keret figyelése ősszel a legfontosabb otthoni pénzügyi feladat.

Egy fok, hét százalék

A Nemzetközi Energiaügynökség és az Európai Bizottság közös ajánlása szerint a termosztát egyetlen fokkal való visszavétele a fűtésre fordított energia mintegy 7 százalékát takarítja meg, ami egy tipikus háztartásnál évi 70 eurónál is többet jelenthet a számlán. A kazán helyes beállításával további 8 százalék spórolható meg.

Van azonban alsó határ. Az Egészségügyi Világszervezet 2018-as lakhatási irányelve szerint télen legalább 18 fokra érdemes fűteni a lakást – ez az a hőmérséklet, amely egy megfelelően öltözött, ülő életmódot folytató ember számára még minimális egészségügyi kockázatot jelent. A 65 év felettieknél és krónikus betegeknél ez különösen fontos.

Pára, penész, légtelenítés

A fűtés bekapcsolásával megváltozik a lakás páraháztartása. Az ajánlás szerint a beltéri relatív páratartalmat 60 százalék alatt, ideálisan 30 és 50 százalék között érdemes tartani; ha egy átázott felületet 24–48 órán belül kiszárítanak, az esetek többségében nem indul be a penészedés. Az Egészségügyi Világszervezet beltéri levegőminőségi irányelve szerint a nyirkos vagy penészes lakásokban igazoltan gyakoribbak a légúti tünetek és fertőzések.

A szezon eleji klasszikus teendő a radiátorok légtelenítése. A keringtető szivattyú leállítása után érdemes 30–60 percet várni, majd a szelepet az óramutató járásával ellentétesen nyitni addig, amíg már csak víz folyik. A radiátorok alapos tisztítása évente egyszer javasolt – a lerakódott por érezhetően rontja a hőleadást.

És a sötétebb reggelek?

Az átállás utáni napokban sokan érzik magukat fáradtabbnak. Az alvásorvosok álláspontjáról, valamint arról, hogy melyik időszámítás felel meg jobban a biológiai óránknak, korábbi cikkünkben írtunk részletesen.