Új otthonával ismerkedik Banu, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe nemrégiben érkezett nőstény perzsa leopárd. Mivel az Állatkert a koronavírus világjárvány miatt jelenleg zárva tart, a városligeti intézmény kisfilmen mutatta be az új lakót a közönségnek. A fiatal nőstényt egy 2018-ban Budapestre érkezett hímmel szeretnék összepárosítani. A Budapesti Állatkertben 2003 óta foglalkoznak a veszélyeztetett perzsa leopárdokkal, és az elmúlt években hét kölyök sikeresen fel is cseperedett.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legújabb lakója Banu, a nőstény perzsa leopárd, aki december elején érkezett Budapestre a Jászberényi Állatkertből. Az állat jelenleg új otthonával, elsősorban a kifutóval ismerkedik. Mivel ennek a közönség most nem lehet szemtanúja, hiszen más állatkertekhez hasonlóan a városligeti intézmény is zárva tart a koronavírus járvány miatt, a kert honlapján és közösségi média felületein tettek közzé egy kisfilmet az újonnan érkezett leopárdhölgyről.
Az állatkerti szakemberek azt tervezik, hogy amikor Banu már kellőképpen hozzászokott új otthonához, megkezdik az összeszoktatását a jövendőbelijének kiszemelt Akhum nevű hímmel, aki 2018 óta él Budapesten.
A párduc néven is emlegetett leopárd (Panthera pardus) elterjedési területe igen nagy: csaknem egész Afrikát, illetve Ázsia jelentős részét is magában foglalja, habár az emberi tevékenység miatt a faj szinte mindenütt visszaszorulóban van. Mivel az elterjedési terület más-más, egymástól akár több ezer kilométerre eső részein eltérő környezeti feltételekhez kellett a leopárdoknak alkalmazkodni, a fajon belül helyi formák, úgynevezett alfajok alakultak ki.
Ezek egyike a perzsa leopárd (Panther pardus saxicolor[1]), amely eredetileg a Kaukázustól, Törökország égei-tengeri partvidékétől, illetve Szíriától és Libanontól kelet felé egészen Pakisztánig terjedő térségben őshonos, de ezen a területen belül mára több kisebb élőhelyfoltra szorult vissza. Mivel a perzsa leopárdok a Kaukázusban, illetve az Alborz és a Zagrosz hegyei között is előfordulnak, a hideget, a havat is jól tűrik. A leopárdok különböző alfajai közül épp azért nőnek a perzsa leopárdok a legnagyobbra, mert a nagyobb test könnyebben védhető a hideg ellen.
Csökkenő egyedszáma és zsugorodó élettere miatt a perzsa leopárd a leopárdok veszélyeztetett alfaja. Természetvédelmi célú állatkerti szaporításukat Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott tenyészprogram hangolja össze.
A Budapesti Állatkertben 2003 óta foglalkoznak perzsa leopárdokkal, így a hazai közönség először a fővárosban láthatott ilyen állatokat. Az akkor érkezett tenyészpár, a csehországi születésű Čezi és a francia születésű Nadir nászából négy alomban összesen hét kölyök született: Asszír 2005 júniusában (ő volt az első Magyarországon született perzsa leopárd), Bella, Bara és Bahar 2007 júniusában, Csiú és Csenge 2008 szeptemberében, Dante pedig 2013 júniusában. A kölykök azóta már felcseperedtek és más állatkertbe kerültek, később pedig a már idős szülők is elpusztultak.
Az Állatkert azonban tovább akarta folytatni a veszélyeztetett perzsa leopárdok tartását, illetve szaporítását, ezért 2018-ban egy új hím érkezett Budapestre Akhum személyében. Az ő párjának szánják Banut, a most érkezett nőstényt. Banu 2017. augusztus 8-án született Jászberényben. Anyja az a Csiú nevű nőstény, aki 2007-ben Budapesten látta meg a napvilágot, így Banu valójában az első budapesti tenyészpár unokája. A Banu (más latin betűs átírással Banou, illetve Banoo) egyébként perzsa női név és eredetileg hölgyet jelent.
[1] A P. p. tulliana, illetve P. p. ciscaucasica tudományos név is használatban van.
