A szezonváltás a ruhásszekrény átrendezésének ideje, és ilyenkor derül ki, mennyi olyan darab van, amit nem hordunk. A kidobott textil útja azonban 2025 óta másképp néz ki, mint korábban: az elkülönített gyűjtés uniós kötelezettség lett.
Ennyi gyűlt össze tavaly
A koncessziós hulladékkezelő adatai szerint 2023 második félévében 5 ezer, 2024-ben 14 ezer, 2025-ben pedig 16 ezer tonna használt textilt gyűjtöttek be. A konténerek száma a koncesszió előtti nagyjából 1500-ról közel 3600-ra nőtt, és 2027-re 6000 darabot terveznek kihelyezni.
Hová kerül a konténerbe dobott ruha
A begyűjtött mennyiség körülbelül fele ruhaként kerül újrahasználatra. Ennek azonban csak nagyjából ötöde jut el európai second hand üzletekbe, négyötöde afrikai piacokra kerül. A maradék mintegy ötöde anyagában hasznosul, 40 százalékából géptörlő rongy lesz, további 40 százaléka energetikai hasznosításba megy, és nagyjából egy százaléka végzi hulladéklerakóban.
2025 óta uniós kötelezettség az elkülönített gyűjtés
Az uniós hulladékkeret-irányelv alapján a tagállamoknak 2025. január 1-jéig kellett bevezetniük a textilek elkülönített gyűjtését. Az irányelv 2025-ös módosítása – amely 2025. október 16-án lépett hatályba – kötelező és harmonizált kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert vezet be a textilekre minden tagállamban, vagyis a gyártóknak és az első forgalomba hozóknak díjat kell fizetniük. A hazai keretet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működéséről szóló 80/2023. (III. 14.) kormányrendelet adja.
Mennyi textilhulladékot termelünk
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adata szerint az unióban fejenként évi 16 kilogramm textilhulladék keletkezik; egy uniós lakos átlagosan 26 kilogramm textíliát vásárol és 11 kilogrammot dob ki évente. Magyarországon összesen körülbelül 60–80 ezer tonna textilhulladék képződik évente. Tágabb kontextusban: a ruhaipar az üvegházhatású gázkibocsátás 8–10 százalékáért felel, és 2000 és 2015 között 36 százalékkal csökkent, hányszor veszünk fel egy ruhadarabot.
Minden második magyar vett már használt divatcikket online
A legfrissebb elérhető hazai reprezentatív felmérés 2023-ból való: eszerint a magyarok 77 százaléka nyitott a használt termékek online vásárlására, 64 százalékuk már vásárolt is ilyet, és 47 százalékuk vett használt divatcikket. A nők körében ez az arány 67 százalék. A motivációk közül a spórolás vezet 93 százalékkal, a környezetvédelmet 32, az egyediséget 22 százalék említette.
Mit mutat a bolti forgalom
A KSH idei júniusi adatai szerint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben az értékesítés volumene 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, a használtcikk-üzletekben viszont 0,6 százalékkal csökkent. Összehasonlításul a teljes kiskereskedelem forgalma ugyanebben a hónapban 3 százalékkal bővült. A használtruha-kategóriákban 2025-ben 10–15 százalékos áremelkedésről számolt be a szakma.
Ez jön az őszi-téli szezonban
A nagy divatházak idei őszi-téli kifutóin több visszatérő irány rajzolódott ki. A hazai divatsajtó összegzése szerint erős a nőies elegancia újragondolása a Diornál és a Chanelnél, jelen van az art deco csillogása gyöngyös hímzésekkel és rojtos szegélyekkel, valamint a gótikus romantika köpenyekkel, fűzőkkel és csipkékkel, Gabriela Hearst és Alexander McQueen kollekcióiban. A nemzetközi trendösszefoglalók emellett a dekoratív öveket, a köpenyeket és poncókat, a vintage hatású kötötteket, a szmokingvonalakat, a pöttyöket, az esőkabátokat és a túlméretezett kabátokat emelik ki. Az őszi színtrendekről korábban itt írtunk részletesen.
Hogyan gyűjtsünk okosan
A gyűjtőkonténerbe tiszta, száraz, zsákba csomagolt textil kerülhet; a szennyezett, penészes vagy vizes anyag az egész zsák sorsát elronthatja. A hordható állapotú darabok esetében a közvetlen továbbadás – ismerősnek, adományboltnak, online piactérnek – továbbra is a leghatékonyabb megoldás, mert így nem kell logisztikai és feldolgozási körökön átmennie a ruhának.
