Százhatvan éve, 1866. augusztus 9-én, egy csütörtöki napon nyitotta meg kapuit Magyarország első állatkertje a Városligetben. Az évfordulót a hétvégén ünnepelte meg az intézmény – jó alkalom arra, hogy megnézzük, mi maradt meg az eredeti elképzelésből, és mi változott meg teljesen.

Oroszlán, tigris és elefánt nélkül indult

A megnyitáskor körülbelül ötszáz állatot lehetett megtekinteni – oroszlán, tigris és elefánt viszont nem volt köztük. Az év végéig 66 918 látogató érkezett. Alapításakor a világ harmincadik ilyen intézménye volt.

Négy tudós ötletéből lett

A kezdeményezők Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József botanikus, Xántus János és Szabó József geológus voltak; javaslatukat 1862. január 29-én terjesztették a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elé. Az alapító szervezet, az Állatkerti Részvénytársulat 1864. június 14-én alakult meg.

Az eredeti terület 31 hold 600 négyszögöl volt. Az épületeket Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte, a parkot Petz Ármin főkertész alakította ki, a vízrendszert Reitter Ferenc mérnök. A részvénytársaság 1907-es csődje után a főváros vette át az intézményt.

A műemlékek java 1912-ből való

Az Állatkert mai arcát az 1909 és 1912 közötti nagy építkezés adta. Az Elefántház és a Főkapu Neuschloss Kornél munkája; az Elefántház eredeti tornyát a későbbi rekonstrukció során állították vissza. A Madárház – később Ausztrálház – Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján épült, és a felújításkor valósultak meg a Kós által megálmodott üvegablakok is. A Pálmaház Végh Gyula nevéhez fűződik.

Egyedi műemléki védettséget kapott a Főkapu, az Elefántház, a Madárház, a Mókuspavilon, a Bagolyvár vendéglő, a Japánkert, a Pálmaház és a millenniumi székelykapu. Az átfogó műemléki rekonstrukció az 1990-es évek közepétől 2012-ig tartott. Érdekesség, hogy a Nagysziklában eredetileg víztorony működött, és csak 1974-ben integrálták oda a Vivariumot.

Az Állatkert az 1912-es újjáépítés után 1912. május 20-án nyílt meg újra, a háború után pedig 1945. május 1-jén.

Ma 18 hektár, 646 faj, több mint hétezer állat

Az intézmény hivatalos, 2024 végi adatai szerint 646 állatfajt tartanak – 103 emlőst, 106 madarat, 84 hüllőt, 20 kétéltűt, 174 halat és 156 gerinctelent –, összesen több mint hétezer egyeddel. A terület nagyjából 18 hektár. 138 veszélyeztetett faj szerepel nemzetközi tenyészprogramokban, és az elmúlt évben több mint 3070 mentett állat került az intézményhez.

A legfrissebb publikált éves látogatószám a 2024-es: 1 119 564 fő az Állatkertben, a Margitszigeti Kisállatkerttel együtt 1 319 667 fő. Ez húsz év legmagasabb értéke, és a látogatók nagyjából ötöde külföldi.

A születésnapon torta volt és Budapest Bár

A jubileumi hétvégén, augusztus 8-án és 9-én látványetetések, tematikus séták, takarmánykonyha-bemutató, mentőközpont-túrák és kertészeti bemutatók várták a látogatókat, a gyerekeket arcfestés, bábszínház, Maci-kórház és három felfedezőjáték. Vasárnap 9 órakor ünnepélyes kapunyitás volt, 10-kor a főkapunál ünnepség és születésnapi torta.

Az ünnepségen Karácsony Gergely főpolgármester, Sós Endre igazgató és Hanga Zoltán szóvivő beszélt. Megjelent egy jubileumi kötet is Állatkert 160 címmel, archív fotókkal. Az estét a Biodómban Budapest Bár-koncert zárta.

Júliusban megnyílt a Városi Oázis

A legnagyobb újdonság idén nem az évfordulóhoz kötődik: július 1-jén megnyílt a Biodóm Városi Oázis kiállítása. A központi csarnokban kialakított, körülbelül egy hektáros belső tér 2950 négyzetméternyi beültetett felülettel, 13 000 trópusi és szubtrópusi növénnyel és egy 14,5 méteres vízeséssel várja a látogatókat.

Lakói között ott vannak a langurok – 74 év után újra –, a súlyosan veszélyeztetett báli seregélyek, a fülöp-szigeteki díszfácánok és a sörtefarkú sülök. Emellett több mint harminc életnagyságú őshüllő-rekonstrukció látható, köztük egy 25 méteres brachiosaurus és a hazai Hungarosaurus. Külön jegy nem kell hozzá: az általános állatkerti belépő és a bérlet is érvényes rá.

Idei kölykök és egy rekord

Májusban manulkölyök – pusztai macska – született, Lucy és Bohus utóda; júliusban pedig sörényes hangyász kölyök jött világra, Isabella és William ötödik utódaként.

Az év talán legfontosabb szakmai eredménye viszont madaras: júniusban rekordszámú, tizenöt tarvarjúfióka kelt ki a Kisszikla madárházában – közel a korábbi évek átlagának kétszerese. Az Állatkert az európai tenyészprogram és a spanyol Proyecto Eremita partnere, és 2020-ban, 2021-ben és 2024-ben is küldött madarakat Andalúziába. Júniusban jött a hír arról is, hogy a hortobágyi Przewalski-lovak már szabadon élnek a kazah sztyeppén. Az itteni tigriskölykökről korábban itt és itt írtunk.

Ha most mennél: árak és nyitvatartás

A felnőttjegy 5900 forint, a gyermek- (2–18 év), diák- és szeniorjegy 4200 forint, két év alatt 400 forint. A családi jegyek 9100 forinttól (1 felnőtt + 1 gyerek) 22 900 forintig (2 felnőtt + 4 gyerek) terjednek. Az éves bérlet felnőtteknek 18 000, gyerekeknek és diákoknak 12 800 forint, és a Varázshegyre, a Pálmaházra, az Akváriumra és a Biodómra is érvényes.

Augusztusban hétköznap 9 és 18 óra között, hétvégén 19 óráig tart nyitva a kert; szeptembertől hétköznap 17:30-ig, hétvégén 18 óráig. Az utolsó belépés mindig egy órával a zárás előtt.

Egy dátum a naptárba

Aki lemaradt a születésnapról, augusztus 28-án bepótolhatja: 19 és 24 óra között rendezik meg az Állatkertek éjszakáját, immár tizenötödik alkalommal, a Magyar Állatkertek Szövetsége tizenhárom tagintézményének részvételével.

További nyár végi programokért nézze meg fesztiválkörképünket, a hőség elől menekülőknek pedig itt gyűjtöttünk hűvös helyeket.