„Az első hónapokban magyarázni kellet, hogy kik vagyunk és hogy mit szeretnénk tőlük. Azt kérdezték sokszor, hogy akkor olyanok vagyunk, mint a Petőfi Rádió? Mi meg mondtuk, hogy igen, igen csak éppen tévé. Eleinte azt is furcsállották, hogy az A38-ra és az Akváriumba hívjuk meg meg őket beszélgetni” -  emlékszik a kezdetekre Rátonyi Kriszta. “Az első héten se kép, se hang nem volt. Próbáltuk viccel elütni, amikor a hang már rendben volt, hogy legalább rádiónak elmegyünk” – tette hozzá a Petőfi Televízió műsorvezetője, aki szerint az elmúlt két év kitartó munkája meghozta azt a csapategységet, elismertséget, ami az első héten még természetesen hiányzott.

„Mára már beépültünk a szcénába, elfogadtattuk magunkat, szívesen jönnek hozzánk. Vált vállnak vetve sikerült valami nagyon jót építenünk. Két évvel ezelőtt mind idegenek voltunk egymásnak, mostanra pedig egy igazi csapat vált belőlünk. Ha heti hat napot és napi nyolc órát töltesz a kollégáiddal, az rengeteg furcsa élethelyzetet teremt. Visszanézve a legfontosabbnak azt tartom, hogy sok közös emléket gyűjtöttünk a többiekkel. Rettenetesen gyorsan elszállt ez a két év” - összegezte az elmúlt éveket Kriszta.