Ismerték e Mátyás udvarában a tokaji aszút? Ittak e a különleges édes-mézes, tüzes borból a középkorban?

Bár az első hiteles feljegyzés, aszú szőlő bor néven 1571-ből való, de a szaktudomány már a XVI. század elejétől-közepétől eredezteti a különleges nedű készítésének gyakorlatát. A XVI. század végén Szikszai Fabricius Balázs, a sárospataki Református Kollégium tanára említi latin-magyar szótárában. A különböző források gyakran más-más hivatkozási alapot ismertetnek. Az egyik forrás szerint az aszúkészítés folyamatát először Sepsi Laczkó Máté az itteni birtokosok, a Rákócziak lelkésze írta le a XVII. század közepén. Ám bizonyos források arra engednek következtetni, hogy ennek előtte is, már a XV. század második felében is ismerték az aszúbort, megelőzve több száz évvel a hasonló Rajna-menti borokat. Évszázadok távlatából nehéz megítélni a pontos dátumot. Az viszont tény, a hogy Tokajban és környékén, a Zemplén déli lejtőinek falvaiban és városaiban világhíres bor terem. Az aszú gyors karrierjét elősegítette az a hiedelem is, hogy aranyat tartalmaz. A bor gyönyörű arany színe tévesztette meg Galeotto Marziót, aki azt feltételezte, hogy az aszú színét a hegyben lévő arany idézi elő, mivel a tőke magába szívja, és a bogyójába juttatja ezt az értékes nemesfémet.
Egy másik, ismert történet szerint I. Ferdinánd császár 1562-ben a tridenti zsinatra az ország képviseletében Draskovics bíborost küldte el. A pápa ebédlőasztalán sorakoztak a világ legjobb borai. Draskovics a magával hozott tállyai borból kínálta meg az egyház fejét. Akinek annyira ízlett ez a bor, hogy felkiáltott: »A pápák asztalára illik ez a tállyai bor!«. Ez volt az első ismert dicsérete a tokajinak”. A tokaji aszú megszületését így kommentálják: „Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, Sepsy Laczkó Máté, aki a nagyasszony birtokán a szőlőtermelést irányította, az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak. Így a borok édesebbek, tüzesebbek lettek. Ráadásul a teli boroshordókat kivájt pincékben, »lőlyukakban« rejtették el a sarcoló török és osztrák katonák elől. Az eldugott borokból olyan kiváló minőségű ital lett, és a vincellérek kísérletezése során létre jött az aszúbor, amely Tokajt világhírűvé tette. A lőlyukak olyan alacsonyak voltak, hogy csak görnyedve lehetett oda belépni. Állítólag innét ered a mondás, hogy „a tokaji bor előtt meg kell hajolni”.

Virágzik a kávéüzlet, a világ csaknem minden országában 100 liternél is többet fogyaszt az átlagpolgár. Ez nem is baj, hiszen a fekete folyadék rákmegelőző hatású és jót tesz a fogaknak is. Feketén, tejjel, habbal, cukorral vagy édesítőszerrel – a kávéfogyasztás nálunk is egyre divatosabbá válik. Egyre több a különböző fajta szemes kávét kínáló szaküzlet és egyre több a minőséget megkövetelő vásárló is. A kávézás trendivé vált, és amit sokan nem is tudnak: egészséges is. Kutatók állítják, hogy napi 2-3 csészével nyugodtan megihatunk. A legújabb kutatások szerint a koffein kifejezetten hasznos a szívnek és az ereknek. Élénkíti az agyműködést.

Elkészítési módok

Filteres kávé

Világszerte népszerűbb a forrázott, mint a gőzölt kávé. A forrázotthoz 1-1,5 teáskanál darált kávét számítanak, amit szűrőpapírba tesznek. Ezt forrásban lévő vízzel kell felönteni, a kávé a filteren keresztül az üvegedénybe folyik. Koffeintartalma kb. 80 mg csészénként. Ha tejet vagy tejszínt is adnak hozzá, szobahőmérsékletű legyen.

Eszpresszó kávé

Hosszabb ideig pörkölt kávébabból készül. A fő különbség mégis a kávéfőzőben rejlik: a készülékben magas nyomású gőz áramlik át a finomra darált kávén. Ez sokkal gazdaságosabb módszer, mert jóval kevesebb kávé felhasználásával nyerünk erős, koffeinben gazdag kávét (csészénként 100-150 mg).

Neszkávé

Teljes egészében forrázott kávéból áll, amelyből száraz fagyasztás után kivonják a vizet. Az azonnal oldódó granulátum megkönnyíti és meggyorsítja a kávéfőzés folyamatát, de nem ad ugyanolyan ízt és aromát, mint a frissen főzött (csészénként 80 mg koffein).

Arab és török kávé

Liszt finomságúra őrölt kávébabból készül. Hideg vízben elkeverik, majd az egészet együtt felforralják (gyakran cukorral együtt). Szűrés nélkül , némi ülepítés után isszák. Csészénként 120-160 mg koffeint tartalmaz.

Koffeinmentes kávé

A nyers kávébabból kivonják a koffeintartalmat. Rendkívül gazdaságtalan eljárás, de így a szív- és vérnyomáspanaszokkal élők is hódolhatnak kávézási szenvedélyüknek.

Perkulátor

Franciaországban, Dániában, Vietnamban elterjedt módszer. A liszt finomságúra őrölt kávét egy speciális üvegedénybe töltik és felöntik forró vízzel, így kerül az asztalra. A vendég maga nyomja le a fémszitát egy fogantyú segítségével. A szűrőn feljövő folyadékot önti pohárba, a zacc alul marad. Csészénként 80-100 mg koffeint tartalmaz.